Ma végre sikerült megejtenem az első reggeli futásomat, ami inkább túlélő próbába csapott át nagyon hamar, de azért egynek jó volt. Ha csak felületesen is ránéztek a nyomvonalra, amit megtettem, kitűnik, hogy nagyjából 600 méter után azt sem tudtam hol vagyok, csak futottam arra, amerre a szemem állt. Legendásan rosszul tudok tájékozódni egy épületen belül is, nemhogy szabad levegőn és mivel férfi vagyok, nem is állok meg megkérdezni, hogy merre az arra (futás közben amúgy sem állunk meg!), megoldom önerőből. Nagy naivan azt hittem, hogy van egy külső pályanyomvonal, ahol a legnagyobb karikát le lehet tudni, de nagyon hamar olyan helyre kerültem, ahol már járda sem volt, így elkezdtem lefordulni mindenfele és piszok gyorsan elvesztettem a fonalat. Innentől tájékozódási terepfutás kategóriába csaptam át, de se csillagok nem voltak az égen (nem mintha bármire is mennék velük, azokhoz is tök hülye vagyok), se a fák oldala nem volt mohás és a mohák oldala sem volt fás, szal mentem arra, amerre embereket láttam, gondoltam abból nagy baj nem lehet. Az már egész biztos, hogy kontaktlencsében kell futnom, mert ugyebár szemüvegben nem tudok (állandóan lecsúszik az orromról), anélkül meg gyakorlatilag 20-ra húznék még egy lapot és ott halnék meg bolyongva a Városligetben. Az volt az egy mázlim, hogy az első percekben kiszúrtam egy mobil vidámparkot, amit aztán 22 perc összevissza futkorászás után ismét megpillantottam, már előre félek, hogy mi lesz, ha odébb állnak. Holnap azért óvatossági alapon tartok egy pályabejáró rovatot, végigsétálva egy optimális útvonalon, megjegyezve minél több tereptárgyat, bár egy kicsit furcsán néznék ki egy itinerekkel teleírt lappal a kezemben, csak tovább erősíteném az idióta vidéki mivoltomat ezzel a favágó hozzáállással.

Tegnap megtartottuk a lakásavatót (velem együtt négyen voltunk, lassan indul be az élet, hiába), de legalább a hangulat jó volt és volt B-terv is, mivel az emeleten egy kiscsajnak volt a szülinapja, max beszivárogtunk volna oda, ha laposodik a hepajkodás. Süteményt is sütöttem (most szóljatok hozzá, milyen iszonyat házias vagyok), vásárolni is voltam (négyszer is, mert valami mindig menet közben derült ki, hogy nincs, már biztos hülyének néztek a boltban, megint itt a bolond gyerek, vesz megint valamit, de egy óra múlva újra itt lesz), eddig nem tűnik túl komplikáltnak az önálló élet. 20:00 után mentek el a vendégek, bennem meg az motoszkált, hogy valamit elfelejtettem, de mivel még nincs új hetirend beosztás rutinom, így fogalmam sem volt, hogy mit. Fél tízre beugrott: még nem mostam ki a szennyest! Voltam olyan állat, hogy elindítottam egy programot késő este, aminek az lett az eredménye, hogy a jelentősebb centrifugálási hullámok során már vártam, hogy mikor törik rám a körülöttem lakók az ajtót kiegyenesített kaszákkal és fáklyákkal, hogy a helyszínen felkoncoljanak, hogy még hétvégén sem tudnak pihenni. Az első centrifuga után pedig már örültem, hogy mindjárt vége, de ezután még négyszer szívta fel magát vízzel a program és még kb 45 percig mókolt a rendszer, 11-kor már magamban számoltam, hogy hány másodpercig megy a felfokozott zajongás. Végül nem jött senki kiirtani (vagy csak nem hallottam a zajtól, hogy dörömbölnek az ajtón), de soha többet esti mosás, elég volt ennyi stressz, belopnom kell magam a lakóközösség szívébe, nem ilyen húzásokkal feliratkozni a halállistájukra.

Ma főzőcske délutánt tartottam (nagyüzemben kell tolnom, ha nem akarok éhen pusztulni hétközben, vagy vagyonokat költeni készételekre), aminek keretében pulykaszárnyat sütöttem (még ezt is netről kellett megnéznem, hogy hogy kell, de meglepően jól néz ki a végeredmény) egy kis sült krumplival (a pulyka 3 napra biztosítja az ebédemet, csak a köretet kell variálni), vacsira meg a wokban összedobtam mindazt, ami a hét során megmaradt: csirkemell, pesto rosso, hagyma, fokhagyma, paprika, olajbogyó, hirtelen kisütve, egész ehető volt, kiosztottam magamnak gyorsan egy Kleber csillagot (ez olyan, mint a Michelin, csak egy olcsóbb gumiabroncs márkáról van elnevezve, mert még csak kezdő vagyok). A vasalásba még két okból nem fogtam bele: egyrészt alig van vasalni való, másrészt még fosok tőle, mint a Guttalaxtól (csak az egyik képletes, a másik meg szó szerinti), de előbb utóbb túl kell esni ezen a tűzkeresztségen is...ha lehet választani, akkor meg inkább utóbb legyen, nem igaz?!