Mivel a felszedett kilóktól nem olyan könnyű megszabadulni, mint amennyire egyszerű volt összeszedni, így ismét optikai chiptuningot kellett alkalmaznom, szóval a Chuck Norris szakállamtól megszabadulva ismét egy kicsit áramvonalasabbra vágtam az arcszőrzetet, ami kissé slankít és elnyújtja a fejformámat is, hamis illúzióba ringatva a külső szemlélődőt, aki így szentül hiszi, hogy sovány vagyok. Hiába az évek és a tapasztalat sokat lendít a vizuális megjelenésen, de reméljük a fekete, illetve hosszában csíkos ruhák alkalmazásáig már nem fajul a helyzet, már csak azért sem, mert egyikkel sem igazán rendelkezek. Pedig cserkész becsszó, hogy minden nap járok futni (egész pontosan szemüveg nélkül kimegyek hunyorogni a Városligetbe, bízva benne, hogy a 3,5 km-en nem fog elütni senki, tekintve, hogy nagyjából 50 centi a látótávolságom) és majdnem minden nap tornázok is. Bár megfogadtam, hogy egy hétig nem méretkezek, de ma már nem bírtam magammal, megmértem magam: még mindig 172 centi vagyok...és 69,5 kg, ami csak egy fél kilóra van az egyik legjobb dologtól a világon, de a 68 kg mégiscsak szimpatikusabb, már úgy összeszoktunk az elmúlt néhány hónapban.

Holnap valószínű az év leghidegebb napja lesz, lokális fagyponttal az albiban, mivel két adag pizzatésztának is meg kellene emberesen kelnie, ha valahogy alá akarom támasztani a zseniális olasz konyha tudásomat kézzelfogható, tárgyi bizonyítékkal. A havi rendszeres kártyaest esedékes és a teoritikus forgókerék most engem sorsolt ki házigazdának (értsd valaki megnevezett engem, én meg elfelejtettem tiltakozni), de tekintve, hogy csak két jelzésértékű szőnyegem van, így nagyon nem tartok attól, hogy a perzsába tapossák majd a chipset, a kilöttyenő dolgokat meg az intelligens felmosóronggyal pillanatok alatt eltüntetem, akár kosztümben is, már ha lenne. Ellenben így egy kissé feszített víztükrű lesz a holnapi nap, meló (péntekhez mérten orbitális mélytorkozással), bevásárlás, aztán futi-futi haza begyúrni a tésztát, annak kb 3 órát kelnie kell, ezalatt meg kell főznöm a szupertitkos paradicsomos pizzaszószt, felkarikázni a rávalókat és még egy talpmasszázs is be fog figyelni, amit még nem teljesen tudok, hogy hogyan is tudom összehangolni az események láncolatával, de este hétre már mindennek sütő készen kell állnia, mert akkora küldtem ki a meghívókat, amire mondjuk emlékeim szerint csak egy ember reagált, remélem azért jönnek majd a többiek is, különben bazi sok pizzát kell egyedül megennem és az megint nem tesz jót az alakomnak...hacsak nem egy teleszart zoknira akarok hasonlítani, de egyelőre a legszélsőségesebb esetben is az aputest hódit mostanság, annál lejjebb nem kellene csúszni, a hölgyeknél így is elég hendikeppes vagyok a szakállam miatt. De azt nincs az az isten, hogy levágjam, higgyétek el, életem első 17 éve alapján állítom, hogy szőrzet nélkül még röhejesebben festenék...pedig most sem tudok festeni!