A görbe este után igyekeztünk a napot kiegyenesíteni, hajnalok hajnalán felkeltünk, csak, hogy még jusson reggeli, másodsorban pedig megérkeztek Zsúék is előző este a városba, szal a napot velük töltöttük.

Végigmentünk ismételten a főbb látnivalókon...majdnem minden ugyan olyan volt: 200 fok árnyékban, a vár még mindig állt, ellenben újabb és újabb kerteket/parkokat fedeztünk fel (ezeket csakis előző este építhették, mivel minden négyzetcentijét bejártuk Prágának korábban)

Zsú nem is értem, hogy nem halt meg abban a fekete cuccban. Árnyékban is elviselhetetlen volt a hőség...de akkor megint megláttuk a csóró díszőrséget és annyira már nem is zavart a meleg.

Aki mindjárt hőgutát kap tegye fel a kezét...találtunk valami forrást, de inkább látványelem volt, mint iható vizű. Csak azért nem kaptam hisztériás rohamot, mert reggel bevettem a gyógyszereimet.

Hihetetlen, igaz? Egy kert! Asszem ez volt a Belvedere: csak a szokásos, egy kulák épület, meg alakzatban elhelyezett susnyások.

Na a kulák épület, szökőkúttal. Ebből kellene filmet forgatni: a Szökés következő évadában (vagy már vége van, nem egészen követtem) nem emberek pattannának meg a sittről, hanem kutak: azok lennének a szökőkutak.

A szokásos fényképezzük le a videókamerás embert. A felvételen meg rajta lesz a fényképező ember. Majdnem, mint a hogyan készült, a Hogyan készült. Örökítsük meg állóképen, ahogy Peti mozgóképen örökít meg, amint lefényképezem. Szóljon, ha valaki érti!

Egy határozottan kreatívra sikerült összeállítás. Még egy kicsit fotosoppolni kell, de a lényeg így is megvan. Akár egy Menthos reklámnak is jó lenne...

El kell ismerni, tényleg tudnak kertet építeni. Bár inkább sörből lenne ennyi, mint művészi összeállítású kertekből.

Remélem jól látható, hogy mindenki a hirdetőoszlop árnyékában próbál meg nem meghalni. Az egyetlen, aki kibírja a perzselő napsütést igazából csal: nála sör van, úgy meg könnyű.

Végre egy pincehelyiségben kialakított kocsma, ahol felszívhattuk magunkat jóféle cseh barna sörrel. Nem fogjátok elhinni, de minden fából volt, még a retyón is. Na jó ott csak a nagy része a dolgoknak. Nem messze volt a zsidó temetőtől, ahova nem tudtunk bejutni (érdekesség, hogy minél nehezebben találsz meg valamit, annál nagyobb a valószínűsége, hogy zárva van/felújítják/igazából nem is azt találtad meg, amit akartál), de emiatt érdemes volt arra sétálni.

A törzshelyünkké avanzsálódott vendéglátóipari egység, ahol figyelemmel követhettük a VB eseményeit. Tök véletlen estünk be első nap, a cél az volt, hogy az első helyen tegyük le a seggünket, ahol van TV is, mert 5 perc múlva meccs. Az utolsó napunkon azért volt egy szemét húzásuk: a németek játszottak már nem tom kivel, tele volt a hely természetesen és sunyin megemelték az árakat és okosan nem tettek ki itallapot. Bennünk meg a számla kézhezvételekor tudatosult ez a hirtelen egy napos hiperinfláció. De nem ez volt a mélypont...

...hanem a Vytopna: még az elején úgy volt, hogy ez lesz a prágai tartózkodás egyik legmókásabb helye. Egy nagy terepasztal az egész hely, de konkrétan dombokkal, szélmalmokkal, felemelhető hidakkal, alagutakkal és be van hálózva az egész sínekkel. A piát kisvasút hozza ki, ami tényleg marha mókás, viszont a személyzet munkakedve, valahol az én munkakedvemmel lehet tömegsírban. Kezdődött azzal, hogy nem találták a gépben az asztalfoglalásunkat, még jó, hogy rajtunk kívül vagy hatan lézengtek csak, így volt szabad asztal. Kikértük a piákat, lefilmeztük, ahogy a vonat meghozza, még mindenki lelkes. Aztán, ha már itt vagyunk együnk is valamit. Zsúval beneveztünk egy-egy polipsalátára (igen polip, és nem a sorozat), Russ kacsázott, Tom is valami ütőset kért, Editék meg szintén saliztak, de kevésbé undorító dolgok voltak benne (bár valakit lehet, hogy a mozzarellától fog el az émelygés, nem tudom). Aztán már a kutya nem kérdezte meg, hogy esetleg innánk-e még egy kört, vagy hasonló. Még, ha tömeg lett volna megértjük, de így, hogy alig volt valaki ez a legalja volt a külföldi vendéglátásnak. Ráadásul a parasztja még fel is volt háborodva, hogy nem kapott egy korona borravalót sem. Aki teheti kerülje a helyet.

Folyt. köv.