Érzitek? Ti is érzitek? (ha tényleg éreztek valamit, fogjátok a kutyára!) Ez az év ütősebb lesz, mint eddig bármelyik! Gondolom mindenki megfogadott ezer dolgot, de hál istennek már az összes megszegésén túl is vagytok, így a harmadik napon. Sebaj, idén év végén ismét lehet próbálkozni, addig 362 dobásból kimaradsz, leülhetsz, egyes!
Én kijátszottam a rendszert és nem fogadalmat tettem, hanem megfelelő motivációs rendszer mellett új kihívásokat állítottam magam elé (már annyian vannak, hogy alig látok ki mögülük), pedig még a Való Világ 6 el sem kezdődött (asszem legutóbb ott voltak kihívások, de a lila (vagy neonzöld?) szín amúgy is szarul áll nekem). Szal a 2014-es év a lázas víziók és hallucinációk alapján az egészség-sport-és egyéb itt meg nem nevezendő testmozgások jegyében fog telni.
Nulladik lépésként már az óévben elhatároztam, hogy most már kezdeni kell valamit a mindössze 30 wattos mosolyommal, ugyanis ráuntam, hogy úgy festek, mint Steve Buscemi egy rosszabb napján, épp csak nem keresek annyit, mint ő. Az elhatározást tett követte, felkerestem egy szakembert, hogy kiderítsem hozott anyagból mire lenne képes. Az első megrökönyödést egy második követte a doki részéről, percekig csak néztünk egymásra, mint Robinson Crusoe a Sziget hetijegyre. Én úgy voltam vele, hogy majdnem tökéletes fogsorból majdnem minden idióta képes Tom Cruise mosolyt faragni, azért a valag pénzért, amit el mernek kérni azért a kis kupac fémhulladékért, amit végül a szádba aplikálnak, tessék szépen megdolgozni. De, mint kiderült szakemberünk a kihívások embere, de hogy egy kis időt nyerjen elküldött panorámaröntgenre (és itt nem a nyugdíjas műfogsoros nyelvvel körbenyalásra kell gondolni - kivéve, ha gerontophiliád van és erre gerjedsz....fúúúúúúúúúúj!). Egy dologra kiválóan alkalmas volt, így már azt is kiderítettük, hogy nem csak a látható helyeken, de az ínyben is elég őskáosz a fogsorom. De még ekkor sem adtuk fel!
Amikor legközelebb visszatértem megtörtént a mintavétel. Annak, aki még nem járt ilyenen, elmesélem. 4.500,- magyar forintért megvetetnek veled egy nagyon kis csomag gyurmát, amit csak akkor tudsz meg, hogy ennyibe fáj, amikor már mennél haza. Mondanom kellett volna, hogy ennél még a Play-Doh is olcsóbb, tipikusan az általános iskolai technika órás csomag indokolatlan tartalma jutott eszembe, amiből éppen csak a gyerek-ponthegesztő hiányzik, de a valóságban a nyolcvan százalékát rögtön az első órán összebaszod technocollal, szal reszeltek az egésznek. Szóval beindul a kis kézműves szakkör és könnyed mozdulatokkal beletapossák az ember szájába a cuccot és amikor már majdnem megfulladsz, szól, hogy nem szabad nyelni és lehetőleg ne zárd össze a fogaidat. Hál istennek az oxigénhiány miatt ekkor már kikapcsol a nyelési reflex az agyadban és kezdesz színes pöttyöket látni, szal végső soron jó a buli. Aztán az előzőekhez hasonló nőies mozdulatokkal két kézzel belenyúlnak a szádba, de úgy teli tenyérrel, emberesen, mert mégse szarral fociznak, hogy a legkisebb elmozdulás nélkül kiszedjék az emlékművet a szádból. Már vártam, hogy bejön Igor, akit még egy nagyon titkos szovjet katonai bázison képeztek ki, hogy fejfogást alkalmazzon, számára boldog befejezés nélkül.
Ezt az orális közjátékot eljátszottuk alul, felül (remélem senki nem gondol rosszra, bár ha jobban belegondolok kiváló pornófilm forgatókönyvet lehetne ebből összehozni...), aztán már csak egy dolog volt hátra. A tükör elé beállva ugyanis kiderült, hogy a doki látens korongozó lehet, vagy előző életében együtt agyagozott Patrick Swayze-vel a Ghostban, mert az oly drágán megvett gyurma azon része, mely nem fért el a számban, egyenletesen bele volt dolgozva a szakállamba. Váratlanul ért, mint Lenint a szifilisz, de valamit kezdeni kellett vele, mert még emberek közé terveztem menni, de már nagyon úgy néztek rám, hogy húzzak már a francba, jönne a következő pénzeszsák. 5 percig még igazítottam a sminkemet, aztán nagy nehezen elérve a kiinduló állapotot illedelmesen elköszöntem. De ezzel a megpróbáltatások még nem értek véget...
