Valamelyest helyreállt a világrend a hétvége folyamán, de sajnos holnap megint támadnak az energiavámpír agyporszívók, úgyhogy ezennel elindítok egy digitális petíciót a három napos hétvége - négy napos munkahét bevezetés érdekében (a 40 órát úgyis ledolgozom már négy nap alatt, szal nem látom akadályát, miért is ne lehetne kivitelezhető ez a megoldás). Az energiaszintem ugyan nem tudná helyettesíteni Paksot, de azért már egy élhetőbb kategóriába emelkedett, még mindig roppant egészséges életmódot folytatok (januárban magam sem gondoltam volna, hogy így maradok), végre megrendeltem az új telefont (amin ugyanúgy nem fog hívni senki, de legalább mindezt már nagyobb kijelzővel, működőképes GPS-szel és remélhetőleg konstans, újraindulás nélküli működéssel élvezhetem), sőt ha holnap nem lenne olyan genny idő, mint ahogy most ígérik, még nyeregbe is pattantam volna (úgy van, belovagoltam volna Csabára!). Sebaj, kitolva keddre, a felszerelés még ugyan nem jött meg, de majd a tavalyival valahogy kibekkelem azt a pár napot. A jövő hét a rengeteg érkező csomagról fog szólni, úgyhogy napi nyolc órában szuggerálom majd a telefont, hogy mikor csörren meg, jelezve a friss szerzemények megérkeztét...jobb, mint a Karácsony, itt legalább tudom, hogy mi lesz a dobozban (nem úgy, mint Brad Pitt a Hetedikben...nem az általános hetedikben!), legalábbis merem remélni, hogy először én fogom meglátni a tartalmát és nem a postai dolgozók, akiknek fúrja az oldalát a kíváncsiság...annyi rosszat hallani a csigapostáról, kicsit kezdek aggódni.
A tavaszi kollekció már olyan mértékű késésben van, hogy már nem is nyári, hanem őszi lesz a végén, legrosszabb esetben pedig ahogy elkészülnek be is akaszthatom őket a szekrénybe, mert már pingvinek fognak kucorogni reggelente a mellkasunkon, olyan cidri lesz. Marha nehéz ám visszafogni magam, hogy ne szedjek fel magamra még 10 kiló izmot (ha nagyon nekifeszülnék se menne, szal inkább a visszafogásos sztorit vetítem mindenkinek, az mégiscsak menőbb), hogy minden eddig elkészült darab jó is maradjon rám. Persze jött a következő gond, miszerint a rövidgatyáim is indokolatlanul jobban lógnak rajtam, így azok zsákfutásra lennének alkalmasak két hasonló testalkatú embernek, esetleg ha egy kicsit merészebb lenne a színösszeállításuk, akkor bohócoknak tökéletes fellépőruha lenne. Egész konkrétan most van kettő, ami még kis trükközéssel elfogadható, szal irány a túrkáló, valami halál egyszerű 3/4-es fazont fel kell hajtani, nehogy már egész nyáron ugyan abban a kettőben feszítsek (egyszerre meg pláne tök hülyén festene rajtam).
Ahogy nézem a Google kezdőlapot még mindig tart a VB. Legalább jó? Még mindig mi kaptuk a legkevesebb gólt? Úgy izgulok! Na jó, nem, hazudtam. A döntőt megnézem, de csak azért, hogy egy hónap után a srácok szóba álljanak velem, mert így nincs közös témánk. Nekem a csajokon jár az eszem, nekik meg a meccsen...el lehet dönteni, hogy kinek melyik az érdekesebb, én hosszútávra tervezek, bár a falábam megvan a focihoz a rövidlátásom miatt max bíró lehetnék, úgyhogy inkább egy helyes kislányt szednék össze, nem pedig dühös szurkolókat, akik meg akarnak lincselni az elmúlt 40 év minden fatális vereségéért.
