Rám jött megint a hoppáré, újfent valami olyan kell, amit elég macerás beszerezni és nem drogokról beszélek, állítólag a liszt után azt a legegyszerűbb, csak nem a sarki CBA-ba kell menni érte. Szóval özönvíz előtt videójátékot hajkurászok, de nem azokat az eredeti szarokat, amik egy üst aranyba és egy fiola unikornis könnycseppbe kerülnek, mert annyira még nem keresek jól, hanem a szar kínai utánzatokat, amik pont azt tudják és az eredetihez kísértetiesen hasonlító szövegek vannak írva ezekre is. Hogy Sega, vagy Gesa, Gameboy, vagy Game Child, Playstation, vagy Polystation az tök mindegy, a lényeg, hogy beleférjen a szűkös budzsébe. A vidék abból a szempontból jó, hogy minden településnek kb egy piaca van, ellenben a fővárosban van 200, amiből 195 esetben csak kaját árulnak, de nekem a felesleges holmik piacára volt szükségem. Mivel a Józsefvárosi már évek óta bezárt, mást meg nem igazán ismertem, még legenda szinten sem, így a Google a barátod, lássuk miből élünk. Olyan nagyon messze nem is kellett mennem, mert a rafkós vágott szeműek, akiknek összesen annyira van nyitva a szemük, mint nekem korán reggel félkómában, esetleg mondjuk Bud Spencernek, fogták magukat és átköltöztek a Józsefvárosival szembe és kínai mivoltukat vietnámira cserélték, csak, hogy teljes legyen a megtévesztés. A szárított gőte szemgolyótól kezdve a balkezes rotringig volt itt minden, mindez megfejelve ezer éve kihalt mandarin tájszólással folytatott dialektusok tömkelegével, de persze, ami nekem kellene az pont nincs, nem is lesz, soha nem is volt, ugyan mit képzeltem. Gyorsan végigcaplattam az egész kócerájon, remélem nem egy szomszédos, kívülről teljesen lakatlannak tűnő csarnokban volt a retro konzol kánaán, mert akkor csúnyán megszívtam, így összességében meg csak egy töredékét kúrtam el a szombat délelőttömnek.

Jöhetett a B-terv, a bolhapiac vasárnap délelőtt. Nevével ellentétben nem élősködőket árulnak, mint ahogy a kínain sem találtam eladó, mandulaszemű sárgákat, de szégyen szemre, szerintem egyedülálló módon az egész világon, belépőt kellett venni. Érted te ezt? Egy piacra, vazze! Ránézésre az első három standnál hozzávetőleg 50 év fegyházat lehetne mandinerből kiosztani, mert gyakorlatilag csak törvény által büntetendő áruk válnak alku tárgyává és a zene CD-ken nincs bólogatós MAHASZ zsiráf és gondolom a DVD-k eladásából is viszonylag kevés jogdíj folyik vissza azok tulajdonosaihoz. Itt már azért komolyabb felhozatal volt, több tonna legó, érmegyűjtemény, meg háborús relikviák, ezerféle töltő, akár nukleáris meghajtással is, 80 éves megsárgult képregények 90 éves eladó bácsival (egy részüket lehet, hogy ő rajzolta fiatal korában), de videójáték egy deka sem. A legrégebbi talán egy Xbox volt, ami már ebből az évezredből való, az enyémet meg asszem a 80-as évek végén, vagy a 90-es elején találták fel, amikor még nem érezted úgy a grafika láttán, mintha te is a hóvihar közepén lennél, mert 36 fehér pötty jelképezte csak a hóesést és csak jobb esetben nem kaptál epilepsziás rohamot, amikor elhalálozásod során vadul elkezdett villogni a képernyő. Hiába, a régi szép idők! Ha ez így megy tovább, akkor valami drágát kell választanom a netről, de jövő hétvégén még adok egy esélyt a balkáni piacnak, ott 15 éve még simán tudtam ilyesmit venni és amennyire megállt ott az idő minden szempontból, még simán találhatok egy bontatlan dobozzal, egyenesen a tengeren túlról.