A négy fal közé szorultam. Hála az égnek nem a szénhidrát ló szaladt el velem és lettem a lakás fogja, csak már megint esik, én meg pánikolok, hogy átaludtam a tavaszt, meg a nyarat és már megint ősz van. Mondjuk legalább akkor kezdődne az NFL szezon, de sajnos csak simán kritikán aluli az időjárás. Gondolom a jóidő is 8 órás munkarendben dolgozik, mert reggeltől végignézhetjük az ablak mögül, ahogy folyamatosan beborul, majd amikor karnyújtásnyira van a munkaidő vége, akkor elkezd szakadni. Ma is hazaérve csak mosóport kellett adni a cuccaimhoz, a víztartalom már éppen ideális volt, már ha nagymosás témakörben nézzük a standard elvárást. Pedig nem lett volna rossz, ha ki tudok menni futni, 40 percet rohangálni nyugodt körülmények között, üvöltő zenével a fülemben (nekem ez a nyugalom, jóvan!), mert ezen a héten megint elég sokan hajtanak a ki fog előbb agyvérzést okozni verseny első helyéért, szóval jó lett volna némi feszkólevezetés. A lottót még mindig fizetem, bár ha jobban belegondolok egyszerűbb lenne csak letenni a pénzt a pultra és csendben elmenni, azzal legalább egy fa életét meg tudnám menteni, ha feleslegbe nem kellene kinyomtatni azt a néhány számot, amit a világtörténelemben nem húztak még ki soha és csak egy hét múlva megetetem a kukát vele. Amikor látótávolságba kerülök az újságosnál, akkor senki nem ácsorog ott, de az alatt a 10 méter alatt, míg odaérek, az összes szefós megérkezik és beáll elém. A srác az anyjával volt, mindketten 16:9-es képarányú felbontásban lehettek, elég jelentős részét takarták ki a valóságnak, a srác (volt vagy 30 éves, vagy több), meg az év tippmix szelvényét váltotta be 1200 Ft értékben. Mivel jólnevelt gyerek, így anyunak megvette a szokásos pletykalapokat, csakhogy így még 600 Ft hiányzott a boldogsághoz, szóval bizalommal fordult anyuhoz némi pénzmagért a "még kell pénz mutter" megszólítással. Gondolom a srác tud beszélni, anyu meg szponzorálja az életét, de legalább 4 percbe telt, mire a világ összes aprópénzéből sikerült összeszedni a kívánt összeget. Engem meg majd szétbaszott az ideg (mostanság ebben ki is merül a szexuális életem, bár idevehetjük még a munkahelyi szopatást és baszogatást is), mert persze én 30 másodperc alatt végeztem, tiszta jó így elkúrni az életemből 15 percet. A dupla pénztáros újságárus meg a másik állatfajta, mert ott nem lehet ám akárhol feladni lottót, csak az egyik ablaknál (mintha nem egy légtér lenne a pult mögött és csak 1 méterrel kellene arrébb tolnia a seggét, de biztos valami láthatatlan erőtér feszül a két stand között), ami meg persze éppen zárva van, mert pisil/kakil (30 percig folyamatosan, szóval ideális reklámarc lehetne vagy széntabletta, vagy szivárgás elleni betét reklámban), vagy tömi a majmot (egy igazit, vagy csak ő kajál, ez soha nem derül ki), vagy úgy általánosságban szarik az egészbe, mert nem fizetnek neki annyit, hogy ott dekkoljon egész nap. A melóban is tesztelik, hogy hol vannak a határaim, egynémelyik játékosban annyi a szakmai hozzáértés, mint egy pöcsízű nyalókában (by Patches O'Houlihan), nekem meg mosolygósnak és segítőkésznek kell lennem. Hát ki akarna segíteni egy pöcs ízű nyalókának?! Naugyehogyigazamvan! Sebaj, tornába fojtottam a fölös energiáimat, így legalább edzés után 3 percig feszül rajtam minden izom és messziről, hunyorítva (esetleg szemüveg nélkül) már egy egész tisztességes bíccsbádi köszön vissza a tükörből, aztán másnap reggel meg a születés fájdalmával fordulok ki az ágyból, de legalább egységesen fáj mindenhol. Nyolctól pedig ismételten kezdetét veszi a mentális hadviselés és vesztésre állok.