Nos sikeresen elkezdtem a héten a 100 fekvőtámasz programot és ezennel be is jelentem, hogy nem sok valóságalapja van, legalábbis számomra vannak megkérdőjelezhető pontok. Elkezdtem az előírt ütemben, az első alkalommal nem is volt gond. Aztán a második már neccesebb volt, mert az izomláztól már a villanykapcsoló magasságáig való kézfelemelés is komoly küzdelembe került, de még éppen meglett az előrt darabszám így is. A harmadik alkalom viszont már teljesen esélytelen volt. Pedig ki is hagytam egy napot, de annyira fájt a tricepszem az izomláztól, hogy a négykézláb állás is komoly megpróbáltatást jelentett. Nem tartom magam annyira hú de jó felépítésűnek, de puhapöcsű sem vagyok, tehát ha ezt a programot tényleg a valóság talaján dolgozták ki, akkor sürgősen felülbírálatot kell tartanom saját képességeimmel kapcsolatban, mert bizony ez így nem megy. A terv ezen részét, hogy 6 hét alatt majd 100 fektőtámaszig fejlődök fel is adtam, azonban a célkütűzés maradt, de innentől kezdve a saját ütemem szerint haladok. A semminél ez is jobb és ha nem is leszek képes soha 100-at lenyomni, legalább tudom, hogy ami a csövön kifért azt megtettem érte.

Pénteken megvettem az új telefonomat (a számom maradt a régi). Szép is (drága is - legalábbis nekem, de hát egyszer élünk), okos is. Egyenlőre ott tartunk, hogy nálam is okosabb, a használati útmutató nélkül egyenlőre főleg csak bekapcsolni tudom. Annyi funkció van rajta, hogy felfogni is elég macerás. Persze papírból már garázdálkodtam vele: felnyomtam egy valag zenét, új témákat és képeket töltöttem fel rá, merthogy ez olyan mint egy kisebb reaktor csak nem uránnal megy. Legalább egy hónap mire fel tudom venni a fonalat és úgy ahogy megismerem a képességeit, addig is gyönyörködök benne. Ezen is csak annyian fognak hívni, mint a régin, de legalább ez már lépést tart napjaink rohamosan fejlődő technikájával és talán nem avul el 1 év multán sem. Az elején itt is voltak döccenések, meg apróbetűs rész olvasások - mint úgy általában bármilyen elektronikai cikknél, ami a tulajdonomba kerül, de aztán feltámadt hamvaiból, vagy inkább én lendültem át a holtponton. Íme a drágaszág, az új (mármint nekem új) NOKIA E52: