Titokban megmértem magam...még mindig 172 cm magas vagyok.
Tegnap beruháztam egy új fürdőgatyába, mert a meglévő lássuk be nem úszásra van kitalálva, csak simán jól mutat a strandon...már ha egy dekoratív emberen van. Bugyros, térdig ér, kezdek kifogyni belőle (nem titkolt, hogy főleg a túlsúly takarására lett beszerezve annak idején), abban meg ugye nem lehet úgy úszni, mint egy delfin, sokkal jobban hasonlítottam egy hikomatos rozmárra. Ráadásul mivel már nem tudtam rendesen megkötni a fordulóknál már fél kézzel kapaszkodni kellett a motyóba, hogy a sodrás nehogy levigye, mert amilyen mázlim lett volna, pont akkor lép az uszodába egy eddig napvilágot nem is látott apáca növendékzárda teljes végzős lánycsoportja, így közszemérem sértésért jogerősen 1000 évet kaptam volna, vagy miattam újra visszaállították volna a halálbüntetést.
Na ehhez képest testhezálló fürdősortot sikerült beszereznem, ami legalább olyan merész vállalkozásnak minősül, mintha biciklis gatyában mennék be dolgozni. Fejben már összeraktam a figurákat, amiket lenyomok az új pantallóban a medence szélén, de aztán feltisztultam a delíriumból és elvetettem ennek lehetőségét, lévén még nem sok minden van, amire feszíteni lehetne (de legalább a gatya passzos). Én csak statisztikai gatyának hívom, mert sokat sejtet, beindítja a gondolatokat, de messzemenő következtetések levonására alkalmatlan, ellenben tényleg úszásra van kitalálva, a strandos-férfi-optikai trükkök (csak hallottam róluk, én nem élek velük), mint a zokni a gatyába, vagy akár lekerekített terméskövek mértani elhelyezése ennél a modellnél nem játszik...teszem hozzá nem is értem, hogy lehet ilyen baromságokkal csalni, a zokni megszívja magát vízzel, a kövek meg pillanatok alatt felhevülnek és egyik sem Oscar díjas látványeffekt.
A boltban kiderült, hogy nem beszélem az eladók nyelvét (vagy ők az enyémet, pedig már tisztul a kiejtésem a fogszabival), mert kérdeztem, hogy hol vannak a fürdősortok, erre közölte, hogy nincs, de a gatyák ott vannak a 8. sorban, mondom bánja kánya csak megnézem már őket, ha már beevett a fene a boltba. Nem kis meglepődésemre hegyekben álltak a sortok, kedvem lett volna visszamenni csórikámhoz, hogy "ez szerinted mi, bazzeg?", de visszafogott voltam és nőies, csak remélni tudom, hogy nem ő kapja a hónap dolgozója kitűzőt. Na jött a következő gond, mert kb 8 féle méretjelölés volt minden gatyán, de természetesen egyik sem a hagyományos L, meg M, amit minden egyszerű halandó megértene, hanem csupa krikszkraksz, meg számkombináció, amiből egész biztos meglenne a Da-Vinci kód is, ha megfelelő sorrendben olvasod össze. Megszólítottam hát egy másik "szakértőt", hogy ugyan legyen kedves elárulni, hogy rám, mint leendő olimpikonra, melyik is az ideális méret. Hál istennek ő értelmesebb volt, szal gyorsan felkaptam 3 gatyát, irány a próbafülke. A fecske, mint alternatív megoldás lehetőségét már az elején elvetettem, mert 1. azokat 50+-os kéjencek és tisztességben megőszült családapák hordanak (ja meg a szénnékokszozott agyú, térbeton arcú, szoliban kissé odakapott testépítők, akiknek már akkora a cerkájuk sztenderden, mintha feszt -5 fokban ácsorognának), 2. lássuk be a fecske egy elég kis madár, így nem is takar sokat, pláne, ha vizes lesz (nem vagyok én állatkínzó). Szóval próbafülke, nagy kövér betűkkel kiírva: CSAK ALSÓNEMŰRE legyen kedves felpróbálni: abszolút irányadó volt így a méret, ha még alá is kellett gyűrnöm egy teljes boxert. 10 perc hezitálás után leszurkoltam a dellát és ma fel is avattam az új szerzeményt...hát repültem, mint a sóhaj. A korábbi 1500 méteremet sikerült 1800-ra tornázni ugyan annyi idő alatt, és ez nem csak a nacinak, de az önbizalom növelő Felpsz hímzésű, névnapi türcsinek is köszönhető. Reszkess világ, jövök!
