Kezdem azt hinni, hogy az égiek is olvassák a blogot. Na nem mintha ennyire nagyra tartanám magam és az itt megénekelt, enyhén kiszínezett történetek fontosságát, de élek a gyanúperrel, hogy akárhányszor csak teoritikus alapon leírom, hogy na akkor holnap végre bringával megyek a melóba, akkor vagy délelőttre, vagy délutánra megérkezik a következő - nőről elnevezett - hurrikán, de legalábbis masszív monszunidő. Persze papír vagyok, ilyen időben tekerjen, akinek Imre az anyja, de állandóan azt hiszi mindenki, hogy csak a kifogásokat keresem, miért is ne kelljen aznap 30 km-t karikáznom, de holnap most már tényleg, tutibiztos, cserkészbecsszó, kivéve persze, ha bevágtatnak az apokalipszis lovasai, bár még lehet, hogy akkor is, hiszen az utolsó lehetőségem lesz biciklizni egyet a teljes apokalipszis előtt. Lehet, hogy utána is lehet, de erről nem szólnak a krónikák, én meg biztos nem most fogok tűzálló azbesztfelniket és zombibiztos lakatot venni a cangához, még a halandóknak való, egy hete megrendelt cuccokat sem indította el a webáruház és élek a gyanúperrel, hogy egy komplett világégés után nemhogy webáruház, de még internet se nagyon lenne...az összes facebook függő ott fog szörnyethalni, ha valahogy ki is bekkelik az ítéletnapot.
Ma megjött az új telefon. Vagy nagyon ügyesen lopták ki a postai dolgozók a csomag egyes részeit, vagy tényleg sértetlen volt a zacsi és minden rendben megérkezett. Még bekapcsolva egy másodpercre sem volt (kicsit aggódok is, hogy csak egy játéktelefon), mert már micro SIM kell ezekbe az új kütyükbe, nekem meg ótvar, régi cuccaim vannak, amik nem kompatibilisek a modern kor vívmányaival, de már kapott szép kijelzővédő fóliát és egy Pierre Cardin tokot (most ezt vagy így kell leírni, vagy csúnyán átbasztak egy hamisítvánnyal). Beslattyogtam a Vodafone-hoz, hogy akkor jónapot, befizetném a havi sarcot, amit kiszámláztak, és nagyon furfangosan rákérdeztem, hogy ugyan mennyibe kerülne egy esetleges SIM kártya csere, ha mondjuk netalán lenne egy új készülékem (amit nem nálatok vettem, vazze, mert elveszteném az összes eddigi kedvezményemet köcsög) és figyelembe vesszük, hogy a régi készülék miatt egy hónapja sincs, hogy kísérleti jelleggel kicseréltettem a kártyát, hátha az orvosolta volna a haldokló készülékem végzetes tüneteit. Az eladó csajszi, akinél fizettem, megjegyezhetett magának (még anno nála vettem a mostani telót), majdnem a számomra is emlékezett, még rémlik neki, hogy a bankban gályázok és feltűnt neki, hogy kontaktlencsében nyomulok és talpig fogszabályzóban, szóval jól elbeszélgettünk. Most vagy a hónap dolgozója címre hajt, vagy bejövök neki...biztos az utóbbi. Szóval a kötetlen dumálgatás közben kiderült, hogy már a cserélt kártya is olyan volt, hogy ki lehet belőle pattintani egy micro SIM-et is, ami eddig nekem fel sem tűnt (tény, hogy mióta beleraktam a telefonba egy félszer sem nézegettem, hogy akkor milyen is a felépítése), de sicher, ami biztos a helyszínen leellenőriztem, mielőtt otthon kiderül, hogy csúnyán megvezettek és én még a régi készletből kaptam cseredarabot. Megkönnyebbülés, tényleg transzformálható a kis plasztik kártya (bár még mindig megvan a veszélye, hogy átlósan félbetöröm az egészet, mert mint tudjuk a legtöbb dolog a perforáció mentén a legerősebb), úgyhogy a mai este arra megy rá, hogy felkészítsem az új szerzeményt a tartós használatra, holnap rádobunk egy órát, hogy mindenki megcsodálja a készüléket, aztán már úgyis elavult technikának fog minősülni, lehet majd nyugodtan (már, ha nem basszák fel az agyad korán reggel) tovább dolgozni.
