Most gondolom mindenki szó szerint vette, hogy ennyien nem kell nézzék a blogot, úgyhogy ennek megfelelően velem együtt négyen olvassák mostanság, ennyire azért nem kell mindent komolyan venni! Ha ennyire könnyen befolyásolható, labilis személyiség mindenki, akkor diktálnám a számlaszámomat, ahol a szerkesztőség fenntartása és bővítése érdekében tetszőleges, minimum 5 számjegyű és nem feltétlenül csak HUF devizanemű összegeket lehet utalni, igaz, hogy valahol éheznek, de ők nem is írnak blogot és erről az egészről nem is szereznek tudomást, becsszó, én nem szólok nekik.

Szóval a hétvégén a nyomtató elkezdett szarakodni, teljesen magától kezdett vonalas lapokat nyomtatni (na jó nem úgy, a Skynet egyelőre nem ébredt öntudatára), az összefüggő sorokat elkezdte randomban fantomizálni, a végére pedig már csak üres oldalakat kezdett kiadni, pedig nincs is benne titkosírás tintapatron. Éltem a gyanúperrel, hogy az egyhelyben állástól viszonylag ritkán romlanak el a dolgok, a kaja is csak beszőrösödik, ami egyes sajtfajtáknál akár még jó is lehet (ez persze nem jelenti azt, hogy minden sajt ehető, ami penészes), így a legutóbb (értsd hosszú hónapokkal ezelőtt) beszerzett utángyártott patronokra terelődött a gyanú és lévén nem volt sziklaszilárd alibijük, hamar be is bukták a partit. Még ugyan majdnem mindegyikben volt tinta, de a visszajelző fények villogása mellett egy komplett stroboszkópos partyt le lehetett volna szervezni, gondolom gondos kínai kezek szerelték össze a kis chipeket, amik a költséghatékonyság jegyében csak zöld alapra festett sárga csíkok lehettek, semmint bármire is használható áramköri egységek. Mivel sokat nem tehettem az ügy érdekében, hiszen a műszaki hozzáértésem azóta is egy balmenetes anyacsavar szintjén van, így rendeltem patent új, gyári patronokat, gondolva, hogy majd megoldják a kialakult krízishelyzetet. Mániám lett az előre utalás (már ha valami megbízható helyről rendelek szajrét), utálok egy vagon pénzzel a bukszámban rohangálni, egyrészt biztos, hogy akkor esnék rablótámadás áldozatává, rosszabb esetben nemi erőszakkal párosítva, másrészt a futárszolgálat állandóan borravalóra számít, meg pont nem tud visszaadni húszezerből, jaj most mi lesz. Utálom ezt a borravalós rendszert, a rohadt munkáját végzi mindenki, már miért kellene nekem több pénzt adnom? Csak azért, mert volt olyan kegyes és munkaszerződésének megfelelően leszállította a megrendelt árut, amiért a hó elején hozzám hasonlóan fizetést kap? Mostantól én is rondán nézek mindenkire, aki nem csúsztat kéz alatt egy kis aprót minden egyes elvégzett feladatom után. Szóval ott jártunk, hogy megrendeltem a szajrét, meg gyorsan ki is fizettem, jött is az e-mail, hogy mindenképpen dobnak egy üzcsit ha feladták a szajrét, csak, hogy tutkóbiztos, hogy a kézbesítési címen legyek, ha megérkezik a szállítmány. Ma reggel jött is az üzenet, hogy a futár várhatóan 12:00 és 16:00 között fog megérkezni...fasza, ennyi erővel azt is írhatták volna, hogy valamikor a héten jön, ez egész biztos, de ennél jobban nem merjük szűkíteni, elvégre az időjárás jelentés is csak hozzávetőleges képet ad a várható időjárásról a létező összes alternatívával és helyszínnel, miért pont ők tudják, hogy ki, mikor, hova érkezik. Hogy lehet 4 órás intervallumot megadni, ennyire nincsen megszervezve a napi menetrend? Mi van, ha valaki épp csak arra a 10-15 percre tudna elszakadni a melótól, amíg reálisan, jól behatároltan megérkezne a jóember? Nekem is csak az volt a mázlim, hogy a melóba kértem, de 15:45-kor már nézegettem a vekkert, hogy hol a vérben van már, nekem lassan mennem kéne haza, aztán megint ő venné elő az "úgy nézek rá, mint a véres szarra" arckifejezését, ha esetleg elindultam volna haza és szóltam volna neki, hogy akkor legközelebb majd még közelebb, holnap kanyarodjon megint arra fele, mert ma bizony lekéste a csatlakozást. Sebaj, még időben befutott, patronok a helyükön, minden jól működik, a világ ismét megmenekült, hála a GLS futárszolgálatnak, meg az online webáruházaknak.