Ma elvittem a szekeret műszaki vizsgára. Nagy naivan gondoltam, hogy ez biztos egyszerűen fog menni, nekem úgyse lesz semmi dolgom, csak átadni a slusszkulcsot, meg egy kis kupac pénzt, aztán a többi majd jön magától. Képzelhetitek! A pénzátadás meg a kulcsátadás még meg is volt, de aztán a végén közölték, hogy idén életbe lépett egy csomó köcsög rendszabály, aminek hála - lévén a verda hátsó ablakain meg a hátsó szélvédőn sötétítő fólia van, hogy a pénteki bevásárlás ne buggyanjon meg a csomagtartóban egy erősebb nyári napon - nem adhatják ki az érvényesítő matricát, a vizsga eredményével be kell fáradnom az okmányirodába 15 napon belül és majd velük játszhatok lutra albumosat. Hogy ne legyen egyszerű, nem ám úgy megy, hogy bemutatod a papírokat, amiért cserébe adnak SPAR pontokat, meg egy matricát a rendszámra, neeeeeeeeeeeem. Be kell vinni a rendszámot is, mert gondolják csak azért fizettem egy vagyont, hogy aztán egy másik rendszámra ragasszam fel. A rendszámtábla tartóknak két jellegzetességük van: igen rideg, rendkívül törékeny műanyagból készülnek és csak összeszerelni lehet őket, szét nem. Ennél kevésbé eltávolítható már csak akkor lenne, ha konkrétan rá lenne fújva a fényezésre a rendszám és akkor nekem ezt kell bevinni a hónom alatt. Nem tudom mit szólnának, ha sportosan rátolatnék a kettes ügyintéző pultra, miután egy kövér gázzal átszakítottam a bejárati ajtót és értetlenül néznék, hogy maguk mondták, hogy kell a rendszámtábla. 20 percet dobtam rá, hogy a neten utána nézzek, hogy hogyan is lehetne törés nélkül leműteni a táblát, de persze az összes hozzászólónak varázstáblája van, ami pislantással levehető és egy kétéves is össze tudja rakni, biztos csak az enyémet csinálták ördöglakat fanatikusok, úgyhogy sokra mentem vele. Még a nyomoronc youtube videókon is hátrakötött kézzel csinálják a cserét, persze azok EU konform keretek, amiket felhasználóbarátra gyártottak, az enyém még abban az időben lett fröccsöntve, amikor még egyik elmebeteg agyban sem fogalmazódott meg, hogy azt valaha le kellene onnan szedni, ha már egyszer be lett pattintva a helyére. Egy órát ültem az autó végében egy pici faszéken egy még kisebb csavarhúzóval a kezemben, egy NASA projekt gondterheltségével az arcomon, mert ha összetöröm, akkor azt vissza nem teszem, holnap meg még fogszabályzásra is menni kell és igen nem szeretném ha megb@szna a rendőr, hogy a bírságról ne is beszéljünk. A végére sikerült annyira megrongálni az egyik műanyag pöcköt, hogy szét tudtam szedni, sőt utána össze is rakni, csak remélni tudom, hogy holnap reggel a parkolóházban mindezt meg tudom ismételni, anélkül, hogy megvernének, mert azt hiszik rongálom mást tulajdonát, vagy hogy eltörjem, amit ma sikerült nagy nehezen elkerülni, de holnap nem lesz 60 percem ezzel molyolni. Ma amúgy is általános felbaszós napom volt, mindenki a mai napot pécézte ki arra, hogy mentálisan kikészítsen, alapvetően már hangulatban voltam mire hazaértem és akkor így estem neki a precíziósnak legkevésbé sem mondható hadműveletnek. Nem baj, holnap már szerda, mély levegő, aztán pikk pakk vége a hétnek, jövő hét rövid, aztán irány Horány.