Nem nekem való ez a karácsonyi bevásárlás, úgyhogy jövőre nem kap senki semmit. Pedig tök időben belekezdtem (legalábbis önmagamhoz képest), de így is elég fárasztóra sikerült a hajrá. Csütörtökön nagy lelkesedéssel mentem az egyik csomagért a megjelölt csomagpontra, de mandinerből elvették a kedvem azzal, hogy 20 perc alatt sem sikerült megtalálni a rendelésem. Kezdtem aggódni, hogy biztos Kígyósra vitték az állatok, mert persze a csomagpontos kézbesítést is csak azután lehetett kiválasztani, hogy bepöttyözted a házhoz szállítást, ott meg a balkáni címem szerepelt. Aztán nagy nehezen a kiscsaj telefonálgatásai közepette homlokon csaptam, hogy ez nem az ő webáruházukból rendelt szajré, miért hivatkozik folyton arra, rögtön kiderült, hogy így egy tök más helyen kell keresni. Meg is lett egyből, de nagyjából 5 másodpercig sikerült fenntartani a hangulatváltozásomat, mert rögtön közölte, hogy ezt csak készpénzzel tudom kifizetni (annak ellenére, hogy a neten azt írták bankkártyával is lehet), nálam meg köztudottan kb. annyi a pénz, hogy egy rablótámadás során legalább egy sört, meg egy felest tudjon venni magának az elkövető. Másnap mehettem vissza, már messziről megismertek, mire a pulthoz értem már be is volt minden ütve a gépbe, kár, hogy ezt elsőre kellett volna teljesíteni, felkészülten már irtó könnyű. Az utolsó tétel a listámon szintén megizzasztott. A Balkánon azért jó lakni, mert van kétféle bolt és ha egyikben sincs, amit keresel, akkor megrendeled neten. Na ezzel szemben a fővárosban végigjárkálsz 15 boltot, miután átnyálaztad a honlapjukat, de persze már minden készlethiányos, záróra volt 10 perce, soha nem is volt, meg egy éve nem frissítették a weblapot. Így végeredményben ugyan oda jutsz, hogy akkor webshop, de lévén 5 munkanap múlva már vitorlázok hazafele, nem kockáztathatom meg, hogy késnek a szajréval, szóval marad a további nyomozás. Ma délre sikerült nagy nehezen felfedeznem egy helyet, ahol még pont volt készleten az 5 jelölt egyike, ott is végtelen kedves volt az eladó, nyolcmillióan álltunk a boltban és a tömeg felé megkérdezi, hogy miben segíthet, amiből nekem tudnom kellett volna, hogy ez hozzám lett intézve, mit állok ott értetlenül, haladjunk, mert így is csókoljak neki kezet és nyaljam ki a seggét, hogy ő vasárnap bement dolgozni, hogy kiszolgálhasson. Ennél lejjebb már csak akkor lesz, ha valami konstrukciós hibája lesz az eszköznek, akkor biztos, hogy befonom a hajam és magamhoz nyúlok. Kedden megjön (ajánlom nekik legalábbis) az utolsó szállítmány a megrendelt ajándékokból és akkor már csak az ötéves szintjén való csomagolás van hátra (úgyis azt tépik le először, így nem feccölök sokat a technikám fejlesztésébe) és teljes harci készültségben várom a kisjézust.

Mára teljesen lenulláztam magam szellemileg és fizikailag egyaránt (sőt a havi fizetésem is kezd eltűnni a horizonton), de sok ésszel reggel még elmentem futkorászni Zsúékkal, mert ugye már vagy 3 hete nem kapkodtam a lábaimat, de a könnyed 2 fokos reggeli ködben a végére már sípolt a tüdőm, gondolom holnapra már szőrgolyókat fogok felköhögni jó hangulatban. Vasalni is kellett, sajnos pont akkor volt a kezemben utoljára vasaló, amikor legutóbb kocogtam, szóval emberes ruhamennyiség összejött, amellett is ácsorogtam vagy 2 órát. Emellett kajakészítés (a 40. percben egy heves hanghatás keretében felrobbant a sütőzacskó, pedig annyi lyukat szúrtam rá, hogy ihaj) és most nagy nehezen sikerült lerogynom a gép elé pötyögni egy keveset. Még egy NFL meccset is végig kellene néznem, de már most hátra kell celluxoznom a szemhéjamat, mint a Tom és Jerryben, hogy el ne aludjak és akkor holnap még mindennek a tetejébe be kell menni dolgozni. Húzós az év vége...