Sikeresen befejeztem a harmadik könyvemet munkaidőben, ez valami új egyéni rekord lesz, tavaly egész évben nem olvastam ennyit, most meg két hét alatt letudtam 900 oldalt, ráadásul mindezért munkabért is kapok. Na, ki a király?! (Linda, meg L. Norbi) Reméljük a vezetőség nem olvassa a blogot, de mivel majdnem senki nem olvassa, annyira nem izgulok. Tehetek én róla, hogy csak annyi munka van, amennyit délelőtt letudunk, aztán nehogy már a mennyezetet nézzem egész nap, legyen valami hozzáadott értékem, így legalább tudom ajánlani az aktuális remekművet. Csupa körömrágós könyvet sikerült találnom, alig tudom letenni őket, aztán meg a sok apró betűtől alig tudok újra fókuszálni a valóságra, van 5 perc átállás, szóval időben abba kell hagynom a fejezetet, ha ki akarok menni pisilni, különben munkát adnék a takarítóknak.
Hazafelé sikerült felszállni egy tanulóvezetős buszra, csórikám leizzadta az agyát a vezetőülésben. Ennyi erővel én is ülhettem volna ott, csak rajtam nem szürke gatya, meg műszálas ing volt, de ennyiszer én is le tudtam volna fulladni, az ajtónyitó gombot meg minden hülye tudja nyomkodni. Még szoknia kellett, hogy nála van a nagyobb hatalom a jelentősen nagyobb karosszériával, de pont annyira nem mert sávot váltani, mint én amikor felköltöztem Pestre, szóval az út közepén türelmesen megvártuk, amíg az a 46 autó elmegy mellettünk, hogy a 47. beengedjen, de az is csak azért, mert éppen leejtette beszélgetés közben a mobilt a padlóra és így lett egy busznyi hely, amíg matatott a bokája körül. Még jó, hogy nem lakok messze, így csak sok és nem nagyon sok időbe telt, míg hazajutottam. Mi lett volna, ha a taxisblokád még keresztezi is az útvonalamat, akkor most mobilon pötyögném a posztot, hogy az utolsó pillanatban kihaljon a 4G és elszálljon mind a 10 sor, amit 30 perc kemény munkájával és 82 elütéssel sikerült összehoznom. Azt nem teljesen értem, hogy miért jó a taxisoknak, hogy amíg ott ücsörögnek a Deákon és nem keresnek egy vasat sem, addig a sárga kocsik hiányában mindenki uberezik, de ők tudják, a gazdasági rálátásom nekem ehhez kevés. Különben is mennyibe telik mindenkinek azt mondania, hogy 1000 éve ismeri a mellette ülőt (kizárásos alapon ez csak Szent István lehet) és együtt mennek munkába/sörözni/szülni a kórházba, majd pont poligráffal fognak razziázni a nemlétező ellenőrök. Gondolom a következő az lesz, hogy a postások rájönnek, hogy van internet és e-mail, na akkor vége lesz mindennek, mint a Twin Peaksnek.
Letudtam az összes házimunkát, mert hétvégén irány a Balkán, legközelebb vasárnap este fogok Pesten baglyozni a TV előtt, mert éjszaka és hajnalban NFL főcsoportdöntők és már hála az égnek tét nélkül tudom végigülni az összecsapásokat, így egy agyvérzéssel és két háromoldali infarktussal kevesebb van kilátásban, szóval egész hétvégén ehetek zsírosat az egyensúly fenntartása érdekében. Mondjuk nem ártana lassan rátornázni, a héten a legkomolyabb testmozgás az e-könyv lapozás volt, valahogy minden este ellustiztam az edzéseket, a besűrűsödött házimunka teljesen lefárasztott. Na de majd holnap...esetleg szombaton...
