2016.03.06. 18:59| Szerző: Athos0314

Rühellem a hatnapos munkaheteket, semmi értelmük nincs összességében. Mivel a dolgozók felének a vallása tiltja, hogy péntek után dolgozzon, így úgyis szabit vesznek ki, a maradék meg semmi produktívat nem tud letenni az asztalra, maximum a fejüket egy szénhidrátban gazdag ebéd után. A tegnapi napnak pont annyi értelme volt, mint egy 5.1-es dolby surround rendszert kiépíteni a silent discoban. Tény, hogy kiválóan haladtam az aktuális könyvemmel, de olvasni tudok este az ágyamban is, a kaja meg nem nagyon főzi meg magát, a bevásárlást sem a házvezetőnő intézi, a szennyes ugyan így nem veti magát a mosógépbe, hogy aztán a vasaló alatt szárítkozzanak és a manók sem jönnek kitakarítani a lakást, szóval lett volna jobb dolgom is, mint az a 6,5 órás szellemi maszturbáció (megtévesztő a név, mert nem élveztem), amit szombati munkavégzés címszó alatt kellett végigszenvedni.

Azért levezetésképpen elmentem futni egyet, felvettem az új hercig kis pólómat, ami tekintve, hogy metsző sarki szél volt nyomokban, annyira nem volt jó ötlet (ellenben vadállat volt, ahogy kinéztem), de a második körben már éppen eléggé ki voltam melegedve ahhoz, hogy ne fázzak, szóval csak azután fagyott kockásra a tarkómon az izzadtság, miután befejeztem a körözést. Mivel még nem voltam teljesen zombi és a külső hőmérséklet is dinamikusan kezdett hűlni, hirtelen felindulásból elhatároztam, hogy márpedig én leolvasztom a fagyasztót, hátha sikerül a villanyszámlán spórolni néhány forintot, amit így a "soha semmire nem lesz elég" lakásvásárlási alapba tudok ölni. Hosszú évek tapasztalat áll a hátam mögött (teljesen önállóan most másodjára olvasztok le hűtőt), szóval megint rossz sorrendben csináltam mindent, már rég kipakoltam mindent a közepesen hűs előszobába, mire eszembe jutott, hogy akkor vizet kellene forralni, mert anélkül nehézkes lesz a sarki expedíció. Sicher, ami biztos alapon, azért rányitottam a bejárati ajtó ablakát az élelmiszerekre, az az egy-két fok is sokat tud nyomni a latba és csak remélni mertem, hogy a ház macskája nem érzi kihívásnak ezt és tesz kísérletet arra, hogy mindenbe belenyaljon egy keveset, ha keresztül tudja nyomni a kis fejét a rácsok között. Egész jól elszórakoztam azzal, hogy az összes edényemet felhalmoztam a régi Lehelben, mert gyakorlatilag csak a leeresztő lyuk felett nem csöpögött semmi, ellenben az összes többi ponton megindult a vízfakasztás, ami aztán manuális jégkaparászásba torkollott. Másodfokú fagyási sérüléseket szereztem, de sikerült ellensúlyozni a harmadfokú égési sérülésekkel, amiket a lábasok dinamikus cseréje közben sikerült összeszednem. Vagy a fogókesztyű ázott át a 100 fokos vízben, vagy csak simán rámlöttyent egy kicsi a cuccból, szóval összességében maximum elsőfokúak a hólyagok, nem is értem mit nyavalygok itt össze-vissza. Felsöpörtem, felmostam, aztán megint felsöpörtem, mert indokolatlanul sok pormacska (bár ezek inkább már pororoszlánok voltak) került elő számomra ismeretlen helyekről, de azért végre csak tisztaság lett, most kellene gyorsan lelaminálni az egész lakást, hogy ezt az állapotot megtartsa hosszútávon.

 |   | Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://athoselete.blog.hu/api/trackback/id/tr748449402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása