Lassan közeledik az egyéves jubileuma a fővárosba költözésemnek, úgyhogy ünnepélyes keretek között elővettem a porszívót, hogy kiderüljön végre, egyáltalán működik-e, mert eddig bizony egy másodpercet nem használtam, pont ott van érintetlenül, ahol a beköltözéskor elhelyeztem, mert tudtam, hogy csak útban lenne. Eddig mindent megoldottam a partvissal (amit meg nem, azt nem is volt érdemes megoldani), de azt vettem észre, hogy egy-két elérhetetlen helyen már egy komplett nagymacska populáció ütötte fel a fejét, ami lassan a törzsfejlődéssel intelligenssé válhat és éjszaka belemászhat a számba. Éppen elég az, hogy az ember átlagosan 8 pókot eszik meg élete folyamán álmában (utána lehet nézni, nem kamuzok, úgyhogy, ha a sarokból eltűnt kedvenc nyolclábú barátod, akkor sanszos, hogy nem lakást váltott, csak beléd mászott...kellemes rémálmokat mindenkinek!), nem kell még, hogy szőr- és koszpamacsok ingereljenek köhögésre, gondolom arra nem jó az ACC, fel sem ismernék a seprűs betűk a tüdőmben, ha találkoznának Boholyékkal. Bedugtam a falba a rendszert, majd bekapcsoláskor egy dinamikus légnyomással az egy éve rárakódott port szétfújta a szellőző körül a szélrózsa minden irányába, úgyhogy egy fél pislantás alatt rekonstruáltam a Mad Max egy tetszőleges díszletét és még csak CGI sem kellett hozzá. Még el sem kezdtem takarítani, de már nagyobb dzsuva volt, mintha bele se fogtam volna (ezért nem szabad takarítani), reménykedtem, hogy a porzsák felrobbanása lesz a következő mozzanat, amiben 10 év szorgos gyűjtésének eredménye várta, hogy végre meglássa a napfényt. Hamar kiderült, hogy a dobozon lévő 2000W nem szívó, hanem hangteljesítményt jelölt, szóval igyekeztem minél hamarabb végezni, mielőtt átcsönget valaki megagyalni, hogy este már nem kellene ilyenekkel mókázni. Na nem mintha hallottam volna, hogy csöngetnek, egy komplett atombombát ledobhattak volna, azt is csak a gombafelhőről ismertem volna fel, meg a lökéshullámról, de sokat nem hallottam volna, nem mintha lenne bármi jelentősége, max a szemüvegemet töröltem volna meg, mert ilyet akkor látnék először és egyben utoljára is, legalább az emlék legyen éles, hogy legyen miről dumálgatni a túlvilágon a többiekkel, vagy a következő életemben, ha esetleg reinkarnálódnék, amire már remélhetőleg elég karmapontot gyűjtöttem (direkt nem váltottam be őket semmi hülyeségre a benzinkúton), így nem kis sámliként, vagy vágósertésként fogok visszatérni, mert az úgy tényleg kib@szás lenne.  Mivel végül semmi nem robbant fel, megjutalmaztam magam egy adag sütivel, amiről megfeledkeztem, hogy a hűtőben kuksol, csak remélni tudtam, hogy egy hét alatt nem szőrösödött be. Ízre az elvártakat hozta, majd egy pár órán belül kiderül, hogy felgyorsul-e az anyagcserém (mindig az éjszaka közepén derülnek ki az ilyenek, nem hagyják az embert nyugodtan pókot zabálni), ez is egy módja a gyors súlycsökkenésnek, amit egyelőre megemelt futómennyiséggel próbálok elérni, de nem vagyok válogatós, a cél a fontos, nem az odavezető út.