Hála az égnek nem volt belső vérzésem, bár a mérleg tanúsága szerint sokkal soványabb sem vagyok, úgyhogy gondolom csak a levegő szorulhatott be egy kicsit, azért tűntem sportosabbnak, esetleg végleg felborult a zsír-izom arányom, elbillenve a félistenség irányába...ez lesz az! Ellenben ezen a héten cirka 25 kilométert futottam, szóval már majdnem be tudnék otthonról szaladni Békéscsabára, meg vissza, de egyelőre csak az utolsó szabadkígyósi állomásnál tartok, szal várhatom a buszt. Az eső direkt szívózott velem, pénteken még azt is megvárta a mocsok szemétláda, hogy bemelegítsek (mostanában már ilyeneket is csinálok, bár biztos nem eleget, hogy a nyújtásról ne is beszéljünk, de sajnos mindkét aranykezű masszőröm külföldre szökött, szal marad az izomgörcs) és rögtön az első lépés után kezdett el szemerkélni, de kabbe volt, amíg nem felhőszakadás, addig én futok. Szintidőt nem kifejezetten sikerült javítani, az 5km-es rekordokért sem osztogatják azóta a plecsnit, de legalább nem haltam meg, sőt, újraélesztést sem kellett alkalmazni az utolsó körben sem és már a lábam sem zsibbadt. Vagy már nem érzem, hiszen el van zsibbadva. Reméljük a strandszezon beköszöntére már látható eredménye lesz ennek a rengeteg edzésnek és most nem elsősorban járókeretre, vagy kerekes székre gondolok (hanem, hogy van-e otthon friss tej, meg hogy kihúztam-e a vasalót).

Megkezdődött a Comedy Central tehetségkutató szavazása is, gondoltam csak meg kellene már nézni azokat a géniuszokat, akik kiütöttek a versenyből. Nagyjából olyan a felhozatal, mint egy rossz horrorfilm szereplőgárdája: van színes bőrű (több is), vak csávó, néhány csaj az esélyegyenlőség jegyében, meg egy rakat statiszta, aki ki tudja mit is keres itt, csak itt senki nem pusztul meg (ezer szerencse, mert pont a néger srác az egyik kedvencem, egy horrorban elég alacsony lenne a túlélési faktora). A TOP20-ban összesen hat valamire való produkciót láttam, az összes többihez egy tücsökciripelés automatát kellett volna rakni, mert nem hogy nem ültek a poénok, hanem paralízisben feküdtek a színpad mögött, annyira erőltetett és izzadtságszagú volt az egész. Rá lehetett volna fogni, hogy persze izgulnak, de önmagában a szövegük is kritikán aluli volt, pedig elvileg pont a beküldött pályamunkáikat kellett előadni. Aki persze sokra nem ment a tudásával megpróbált legalább Kiss Ádámra, vagy Aranyosi Péterre hasonlítani, gondolom nekik nem mondták el elégszer, hogy egyéniségeket keresnek, úgyhogy inkább 10 éves poénokkal próbálták színezni az erősen monokróm előadásukat, így meg ugye egy az egyben a mai stand up-osokat másolják, hiszen néhány kivételtől eltekintve mindenki csak ugyan azokat a sztorikat meséli és azt hinnéd megint csak ismétlés van a Coolon, de legnagyobb megdöbbenésedre kiderül, hogy az RTL az, egy tök új résszel. A legszörnyűbb az, hogy már megint a nép szavazatai alapján jutnak tovább az emberek, így nem feltétlenül a tehetségek, mint inkább a kiterjedt családi és baráti körrel rendelkezők bohóckodhatnak majd a következő fordulóban. Kíváncsi leszek jut-e tehetséges ifjú padavan tovább, vagy csak beindul a sztárgyár, mint oly sok más műfajban, aztán fél év múlva már a nevükre sem emlékszünk, csak egy lesz a rengeteg ismeretlen név között a falunapok fellépői között.