Most, hogy már néhány elmebeteg japán író regényén átrágtam magam, amik ráadásul meglepően jók és szokatlan témájúak voltak, itt volt az ideje, hogy néhány filmet is beválogassak a repertoárba. Az időjárás kedvezett, egész hétvégén szakadt az eső, úgyhogy amikor éppen nem mostam, vasaltam, főztem, takarítottam és mostam egy újabb adagot, akkor sikerült lerogynom a kanapéra, hogy néha ugyan egy kicsit bebóbiskolva, de azért végigtoljak néhány szamuráj filmet.

Ezek már újkori műremekek voltak, ebből az évezredből, egy földig érő bajusszal rohangáló, részeges karate mester sem volt bennük, bár azt a tendenciát továbbra is tartották, hogy a csajoknak rövid, fiús hajuk volt, a faszik mellett meg Koncz Zsuzsa simán elbújhatott volna még fénykorában is. Csak az öregeknek van szakálluk, szóval a fiatal legények még könnyen összekeverhetőek a nőkkel, a szeme is úgy áll mindenkinek, mint amit most húztak ki szemhéjcerkával, de ez meg gondolom a japán lakók sajátos génállományából fakad. A vietnámi strandpapucs alapfelszerelés, amihez kötelező jelleggel zoknit húznak (itt figyelhető meg leginkább a japán-magyar rokonság), de még így is olyan gyorsan szaladnak, hogy felkavarodik az avar az út mentén, mint az Adam West-féle Batman sorozatban. Mert ezeket a filmeket csak ősszel lehet forgatni, különben nem tudnának szuper lassú felvételeket lehulló virágok, levelek, örvénylő avar és felrebbenő galambok közepette ellőni, ha real time-ban menne, le sem tudnád követni, mint a jégkorongot és kb 20 perces lenne a film, így meg két és fél óra. Mindenki 6 számmal nagyobb ruhákat hord, aminek a való életben akadályoznia kellene szinte bármiben a viselőjét (nekem maximum akkor lenne jó, ha kifogyott a papír a budin), de itt a teátrális, művészi párbajok látványfokozójaként üzemel és csak tátod a szádat, hogy milyen jeleneteket tudnak összehozni a vágott szeműek. A filmben mindenki szénné van gyúrva, de főleg befelé, mert ránézésre mindenki elég göthös, de anélkül nyom le 50 embert, hogy a végén kicsit is emelkedett hangulatban venné a levegőt, vagy izzadságcseppek jelennének meg a homlokán. Minden harmadik jelenetben szakad az eső, olyankor az embernek kimenni nincs kedve, ezek meg éppen megváltják a világot, és még azzal sem szaroznak, hogy kisimítsák a vizes hajukat az arcukból, így olyan tökösen tudnak kitekinteni a nedves tincsek közül, hogy megáll benned a szaké. Nyugati mintára itt is megvannak a kötelező szereplőkategóriák: a kissrác, akinek megölik a szüleit és abban a három jelenetben, amit szánnak neki annyi a dolga, hogy artikulátlanul üvöltsön. Még sokra fogja vinni! A rendőrfőnök, aki érthető okokból nem színes bőrű (bár ha úgy vesszük az, csak nem a szokásos módon), maga a megtestesült nyugalom, állandóan bagózik, de köhögni nem hallod soha, vele még a tüdőrák sem mer kikezdeni, mindig a buli végén ér oda mindenhova, egy tonna zselé van a hajában, szóval mindenkinek nedves lesz a bugyija egyből, ha megjelenik. A hős mellé kell egy nagyszájú, verekedős alak, akivel rögtön az elején megpróbálják kinyírni egymást, de aztán akkor cimbik lesznek, ami több részen át ível és csak azért nem jelölik be egymást Facebookon, mert még abban a korban, amikor a film játszódik internet sem volt, nemhogy közösségi oldal. A gonosz természetesen vagy egy zsíros hajú, szemüveges "üzletember", akinek mindenki féli a nevét, de a film végén vinnyogva nyivákol, miután a főhős legyakta a hadseregét egy szuszra, esetleg egy renegát bérgyilkos, akit 8-an szúrtak le rögtön az első jelenetben, majd fel is gyújtották, de ő meg jól túlélte, hogy bosszút álljon mindenkin. Abszolút hihető...A könnyed szerelmi szál sem maradhat el, kell egy fiús lány, meg egy lányos fiú, de annyira udvariasba nyomják, hogy a csávó végig magázza a fiatalabb bukszát és persze két rész alatt is a legvadabb jelenet közöttük, amikor 2 percig néznek mélyen egymás szemébe. Nagyjából ilyen tempón üzemelek én is, lehet, hogy japánba kellene költöznöm, nagy sikerem lenne a csajok körében. Még hátravan a harmadik rész (mert hát ugye egyből egy trilógiával kezdtem), úgyhogy még izgulok, hogy mi lesz a vége, nagyon nyitottan ért véget a második rész.

Akinek felkeltettem az érdeklődését az keresse az élőszereplős Rurouni Kenshin filmeket, esetleg a filmek alapjául szolgáló mangákat. Na jó, kaptok egy angol feliratos előzetest is.