Visszatértem a nyári szabadságról, itt most feltételezem, hogy egy hosszabb tapsszünetet kellene hagynom, de ugye ez írásban nem kifejezetten megvalósítható. Sokat ugyan nem pihentem, de azért csak jó volt, hogy a nap jelentős részében nem a bánya sötétjében kellett ülnöm, de meg lett ennek is a böjtje, a testmozgást egy kicsit sikerült túlzásba vinnem.
Mint ismert, csak egy paraszthajszállal futok kulturáltabban, mint Phoebe a Jóbarátokban, ami még így is éppen elég igénytelen, aminek eredményeképpen a bal térdem a balkáni hetek végére teljesen megadta magát. Térdepelni már nem nagyon tudok fájdalom nélkül, úgyhogy a munkahelyi szopásnak ezzel reszeltek is, szóval most gondolom én leszek az, akit egész végig baszogatni fognak. Már a mai vasalás is, ami még jó lábakkal is éppen elég lehangoló, éppen elég fárasztó volt, de az utóbbi 3 napot rászántam a kímélő programra, semmi rohangálás, csak a 900-as felkészülés jöhetett szóba.
Az persze nem járja, hogy napokig csak ülök a babérokon (ami szerintem a szó legszorosabb értelmében szúrná a seggemet, szóval ez a kifejezés nem pontosan értem, hogy is jött létre), mivel ma sem érzem sokkal jobbnak a térdem (tekintve, hogy a balról van szó), így arra jutottam, hogy veszek magamnak egy térdrögzítőt. Mivel tegnap voltam vásárolni is, megnéztem, hogy van-e gyógyászati segédeszköz üzlet a nyomvonalon (hátha egészségkártyára tudok venni, így nem kerül végső soron "semmibe"), hogy nagyon ne kelljen csámborogni, ha nagyon muszáj, és kivételesen szerencsém is volt. Egy darabig. Ugyanis a kedves eladó hölgy közölte, hogy vény nélkül 22 guriga az eszköz, de, mint kiderült nem egyre gondoltunk, azt kifejezetten hikomatos embereknek találták ki, nem ilyen nyomoronc hobbifutók betonos futása okozta mellékhatásokra. De semmi pánik, nézzem meg sportboltban, ott biztos akad valami jóféle, megfizethető placebo.
Mivel már napok óta azzal volt tele a facebook, hogy a Decathlon a nyolcmilliomodik üzletét nyitja meg Pesten, hatalmas felhajtás keretében, sokat nem kellett agyalnom azon, hogy melyik bolt is lesz nyitva késő estig, így kifáradtam (konkrétan elvitt a villamos) a Nyugati térre. Ennyi embert utoljára a repülőtéren láttam, amikor mentünk ki Varsóba. Konkrétan biztonsági emberek terelték a népeket, mert nem lehetett ám összevissza császkálni, a pénztárakhoz csak egy irányból lehetett bemenni, mert a végén még súlyos fennakadások lettek volna. Akkora tömeg volt, mintha olyan hitelt lehetett volna felvenni, amihez aztán fedezetként adnak egy házat, majd a pénztárnál még le is szopnak. Ha pedig nő vagy, akkor fizetik a nemváltó műtétedet és a pénztárnál az eredeti terveknek megfelelően végül leszopnak. Maradjunk annyiban, hogy nem az olimpiai válogatottal volt tele a helyiség, vagy most jött rá mindenkire, hogy holnaptól elkezd valamit sportolni (bár a teniszzokni vásárlástól még nem válik senki portolóvá), vagy csak jó magyar szokás szerint mindenki megőrült attól, hogy egy csomó minden le volt akciózva a nyitásra való tekintettel és akár szüksége van egy új pulzusmérős órára GPS jeladóval, akár nem, ennyi pénzért hülye, aki otthagyja. A sorban előttem a kissrác (anyuval, meg a végtelen számú testvérével), akinek egy kicsit nagyobb melle volt, mint néhány, amúgy rendkívül csinos lánynak, még az utolsó pillanatban bedobott néhány izotóniás italt a kosárba, gondolom nem szólt neki senki, hogy nem kóla, nekem meg nehezemre esett elképzelni, hogy az én súlyommal, meg vagy 20 évvel kevesebb, a Földön eltöltött életévével bármi hasznát is venné annak a löttynek, ahhoz a csipsz zabáláson kívül egy kicsit komolyabb testmozgásra lenne szükség. No mindegy, a bolt túlsó végében megtaláltam azt, amiért jöttem, gyorsan fizettem, aztán hazabicegtem, megszemlélni az űrtechnika csodáját. Semmi extra, kompressziós térdrögzítő, kereszt pántokkal, nagyon vadító fekete és narancssárga színekben, hátha jó lesz valamire, ha más nem, egy kcsit menőbben fogok kinézni benne. Holnap kísérleti kocogás következik a felszerelésben, mert már viszket a talpam, hogy nem futhattam, remélem ennyi hozzáadott gondoskodás elegendő lesz a térdemnek...meg nem ártana megtanulni a helyes futótechnikát sem.
