Asszem ez a Csernyecki Palota. Már nem vagyok benne egészen biztos, de mintha ennek az ablakából dobálták volna ki az akkori "közalkalmazottakat". Sajátos módja a leépítésnek, de legalább nem növekedett így a munkanélküliek száma.

Balra a királyi palota (legalábbis egy rész, nem ilyen kis lyukban hesszelnek a kulákok), jobbra a kék ég, alatta Prága madártávlatból. Kb 90 fok volt és nem derékszög.

Maradjunk annyiban, hogy nálunk csak a díszőrség volt nagyobb szopóágon. 1 órán keresztül kellett feszíteniük a tűző napon díszcsehben, mire megjött a váltás...és akkor a sok hülye turistáról nem is szóltam.

Az említett hülye turista 2 példánya. Nem normálisak...nem elég, hogy látják, hogy szegény őr majd meghal, de még odamegy figurázni a pofájába, mint Angliában a királyi palotánál, azzal, hogy úgyis előbb fog pislogni, mint ő. Azt persze nem veszi észre, hogy napszemcsi van rajta...

A Szent Vitusz Székesegyház elölről (nem találsz olyan helyet, ahonnan úgy le tudnád fényképezni, hogy benne legyen az egész, ne csak a teteje, vagy az alja)

A székesegyház hátulról...

...és igen jól sejtettétek a székesegyház belülről

Azon túl, hogy marha szép volt, ember által is elviselhető hőmérséklet volt bent, szóval itt elég sokat elidőztünk kulturális különkiadás címszó alatt

Hol a francban vagyunk???

A Szent György Bazilika (ne tessék rosszra gondolni, nem biológia/anatómia órán vagyunk)...majdnem mindenki szent, akiről itt elneveztek valamit...így sokkal hangzatosabb, nem?!

Őrségváltás vala...a fiúk kicsoszognak, végig metakommunikáció, vagy telepátia van, meg sem szólalnak. Olyanok mint a szinkronúszók, csak víz nincs és nem úszódresszben vannak, de amúgy egész egyszerre csinálnak mindent. Akik újonnan érkeznek mielőtt szolgálatba állnak megigazítják a zacsit, jól kiköhögik magukat, seggvakarás, mert aztán 1 órán keresztül nincs rajcsűrözés. Nem is tudom, hogy tudják megállni, hogy a puskatussal szájon ne vágják a buzi külföldieket.

Egy egész kivételesen jól sikerült csoportkép, egy olyan helyen, aminek kivételesen nem volt neve. Valami bazi nagy kert volt, tele susnyással, meg paréjokkal, sőt egy egész szőlőlugas is helyet kapott, hozzávaló borospincével...tudnal ezek a csehek élni

Közkívánatra, egészen pontosan Edit kívánságára hosszas keresés után megtaláltuk a Wallenstein palotát (igen ez már a harmadik palota...kiborító). Magával az épülettel nem sokat foglalkoztunk, de a kert, na az odabaszott

Kötelező csoportkép egy közepesen dekoratív szökőkút előtt

Hogy mi van a falon? Nem, nem pók...és igazából nem is akarom tudni. Mindenesetre üdítően hatott a mesterien kidolgozott műemlékek után egy ilyen absztrakt felület, még ha természeti képződményről is van szó.

Itt a kert

Itt meg pávaanyu, meg a kicsik...tiszta beszarás, ott korzóztak szabadon a pávák...és nem egy, nem kettő (na jó asszem kettő volt, meg az apróságok). Lehetett őket etetni, meg lehetett tőlük félni, ha csúnyán néztél a kiscsibékre, mert elkezdtek keménykedni és furcsa hangokat hallatni.

Halastó aranyhalakkal (nem teljesítettek kívánságokat), meg egyéb fajokkal: 2 perc alatt össze tudtál volna pecázni egy 5 fős vacsorára valót. De ha van nálad egy vödör, akkor egy sima merítéssel ugyan ezt el tudtad volna érni. Hemzsegtek a halak...mint a Tescoban a halaspultnál

Edit figurázza: eddig csak szökőkút előtt álltunk, most legyen mögötte is...soroljuk az erősen művészi beállítások különmappába ezt a képet.

Folyt. köv.