Vááááááááááá, huhúúúúúúúúúúúúúú, jessz, jessz jessz! Na ki az, aki...?! Hagyjuk, úgyis rájöttök az első mondat miatt! Véget ért a nyolcadik játékhét az iron-man programban (na jó legyen inkább bádogember, az az Óz óta mégiscsak szerethetőbb) és ez a hét megint odavágott rendesen az elvárásoknak és csak remélni tudom, hogy SI mértékegységekre épülő mérlegünk és szabócentink van, mert kezdek magam számára is meglepő számokat produkálni. Utoljára talán középiskolában voltam ilyen "könnyed", az meg már lássuk be nem tegnap volt. Most nem azért, de lassan tényleg meglesz a tökéletes strandalkat, amit aztán kénytelen leszek megtartani egészen júliusig, mire egyáltalán olyan víz közelébe kerülök, ami nem uszoda, vagy kád. Lássuk a borítékokat...ja nem, az az Activity...szóval a számokat (és a lottóhúzással ellentétben csökkenő sorrendben):

Fényképeket most nem kaptok, azok legközelebb a 12. hét végén készülnek, reméljük akkor a változás már szembetűnő lesz (ha meg nem, kitanulom a photoshop használatát valahogy), ha meg valaki nem bír magával, akkor kedd és péntek reggel megtalál a Belvárosi uszodában, ahol éppen megdöntöm saját csúcsaimat 1-2 másodperccel, ami akkor lenne klassz, ha 100 méterről és nem 2000-ről lenne szó, de így se rossz. Onnan lehet megismerni, hogy nem látok messzebb 1 méternél és a nyakamba kötött kötél végén egy vízisí világbajnok figurázik.

Pénteken megvolt a bowling világkupa is, hál istennek senki nem kötött ki a sürgősségin, de Oszi a végére már olyan dupla axelekkel, meg leszúrt ritbergerekkel ötvözte a gurításokat, némi Marky Mark mozdulatokat is belekeverve, hogy le sem tagadhatta volna, hogy a 7%-os elfogyasztott barnasör volt ebben segítségére, de a csajok értékelték a tánclépéseit, sőt majdnem mindkettő kört ő nyerte, a másodikban konkrétan épp csak kicsúszott (a szó legszorosabb értelmében) a győzelem a kezéből. Én hoztam a sokéves átlagot, maradjunk annyiban, hogy erős középmezőny, ennél mélyebben ne menjünk bele, hogy maradjon némi önbecsülésem is, tekintve, hogy csajokkal játszottam (eltekintve a művészúrtól, aki más dimenzióban játszott, mint mi, egyszerű halandók), de legalább a golyót jól odacsaptam a pályához (Hulk is strong).

Jövő héten újra fogszabályzás, egy újabb védelmi vonalat húzunk fel minden bizonnyal, csak még az nem tisztázott, hogy ki ellen, így az érthetetlen beszéd és a kisebesedett száj garantálható lesz, mázli, hogy a blogra írni kell, de így legalább lesz miről.