Tegnap Mátéval Forma 1-eset játszottunk. Na nem egy Mercivel próbáltunk körbeautózni egy Renault-t (már csak azért sem, mert a Mercik simán verhetetlenek, a kis köcsög Vettel most végre megtudja, hogy szar autóval marha nehéz világbajnoknak lenni), hanem csak simán lecseréltük végre a téli gumikat a nyári papucsokra. Ember jönni, kicserél abroncsok, lenni elégedett! Laza 30 perc alatt végeztünk, így most már az is kiderült, hogy miért is nem vagyunk szerelők a Ferrarinál, 10-szeres gyorsításban is baszhatná bárki, ha rajtunk múlna a győzelme. Máté az a típusú ember, aki mindent szeret maga csinálni, nehogy már pénzt adjon ki olyan dolgokért, amit maga is el tud látni. Az persze hozzátartozik a dologhoz, hogy nagyon sok mindenhez ért is, nem ám úgy, mint a hétköznapi férfi, aki ősember módjára csakazértis, büszkeségből akar valamit megcsinálni, amihez annyi köze van, mint Berki Krisztiánnak a ráncos herezacskóhoz, aztán jobb esetben csak a szemöldöke ég le a beképzelt ezermesternek, rosszabb esetben csoportos balesetre lehet számítani. Már a téli cserét is mi végeztük, ekkor még elég szkeptikus voltam és szentül meg voltam győződve, hogy a legnagyobb hó közepette, egy könnyed 50-es tempónál fog a hátsó kerék 90-nel megelőzni, miközben én már egy lassított felvétel keretében teszek meg egy 180 fokos vertikális fordulatot az autóval az arra járók legnagyobb megdöbbenésére. Hál istennek semmi ilyen nem történt (bár teszem hozzá néha elég furcsa hangok szűrődtek ki bizonyos helyekről - minden bizonnyal az őrangyalom nyögdécselt valamelyik alkatrész mellé beszorulva), úgyhogy optimista voltam, beszerveztem a műszakvezető urat egy szombat délutáni szeánszra. Amikor már az autó félig a levegőben volt (ez a legújabb trükköm, részleteket nem árulhatok el, mert a nagy mágusok nem adják ki féltett titkaikat, de annyit segítek, hogy kell hozzá egy emelő) és az első kerék már le volt kapva, elkezdett esni. Persze, nehogy már egyszerű legyen!!! Nem baj, ha már belekezdtünk befejezzük, egy kis eső nem tántoríthat el. Mire levettük a második abroncsot már szakadt az eső, hogy dögöljön meg az időjárás, de így legalább nem látszódott izzadtságfolt a felsőmön, a víz összemosta a kontúrokat. Igazából nem kell vagyonokat költeni hónaljkenőcsre, elég pacallá ázni és máris eltűnt a pisztolytáska a hónaljból. Az amúgy is piszkos meló a lehullott csapadéknak hála még undorítóbb lett, a végére már sár, olaj és egy számomra azonosíthatatlan anyag képezett könnyed bevonatot a kezemen és minden olyan testrészemen, ahova meggondolatlanul odanyúltam (hál istennek a vizes orromon csak 100-szor akart lecsúszni a szemüveg, szal egész Rambósan festettem a végén, a kertben simán el tudtam volna rejtőzni). Úgy ráhúztam minden szaros csavart, hogy tartok tőle a következő télen már műhelybe kell vinnem, ha szét akarom szedetni, de jobb biztosra menni.

A telefonvásárlás csak az én fejemben tűnt egyszerű dolognak. Nagy naivan azt hittem, hogy bemegyek, rámutatok egy készülékre, adnak egy valag kedvezményt, mert hát ugye nálam már csak Lassie hűségesebb (de én kevesebb kutyatápot eszek) és kész. De nem! Mivel flottás vagyok (nem a haditengerészet), így nem adhatnak semmiféle kedvezményt a készülékekből, mert már így is milyen jól vagyok járva, de ha olcsóbban akarok telefont, akkor váltsak előfizetést és még jutalomból elveszik a mostani kedvezményeimet. Csak azért nem röhögtem a kiscsaj pofájába, mert tényleg nagyon segítőkész volt, de hogy ott nem veszek telefont az tutibiztos. Egy kártyafüggetlen telefon nem sokkal kerül többe, mint amennyiért megpróbálnák rám varrni az Óvodában, még van ajándékutalványom is, amit jobb esetben be is tudok váltani, így spórolva egy kicsit a készpénzforgalmon, oszt ha szolgáltatót váltok, akkor se lesz probléma. Ezek tiszta hülyének nézik az előfizetőket, nem is értem, hogy gondolják, hogy bárki belemenne egy rosszabb ajánlatba csak azért, mert új telefont akar venni. Sebaj, rajtam nem gazdagszanak meg, már leszűkítettem a kört 3-4 készülékre, hátha valamelyikre lenne leértékelés, vagy ingyenhitel a közeljövőben, addig meg valahogy kibekkelem a mostanival (bár már egyre többször indul újra, biztos érzi a vesztét és még ki akar baszni velem, amennyiszer csak lehet).