Tegnap újra fogszabályzásra mentem, pedig már úgy kezdtem megszokni, hogy nagyátlagban már fájdalommentesen tudok rágni mindkét oldalon. Kicserélték az összes befőttesgumit a rendszerben, dögöljek meg én azt se tudtam, hogy vannak ilyenek rárakva és most sem annyira szúr szemet, szal remélem nem csak csattogott a fejem körül alibiből, hanem hozzáadott értéke is van annak a kétezer forintnak, amit ezért a műveletért elkért. Ja és kivették a szájpadlásomon lévő áthidaló rendszert, ami eddig távol tartotta egymástól a két oldalt, így most egy kisebb mélyedés van a számban ennek a szarnak a helyén, aminek köszönhetően a nyelvem már nem oda fekszik fel beszéd közben, ahova eddig, így bizonyos szavak kiejtése selypítésbe és/vagy pöszeségbe csap át...marha jó, még beszélni is tanulhatok újra. De így legalább az álomsapkát sem kell hordanom egyenlőre (nem szóljatok senkinek, de igazából egy hónapja nem is volt rajtam), így nem röhögnek körbe álmomban sem. Az eredmények már kézzel foghatóak (bár inkább szemmel láthatóak, esetleg orral szagolhatóak, de az már durva lenne), a kezdeti madárfészek mára már jelentős hézagokkal tarkított szabályos íven elhelyezkedő sor, amivel ugyan harapni már egy fél éve képtelen vagyok, de most vagy nézzen ki jól, vagy lehessen használni, egyszerre a kettő nem megy. Késsel meg bármit fel lehet vágni kisebbre, szal pont leszarom (kivéve amikor agylobot kapok tőle, hogy a puhánál kicsit keményebb bármit már nem tudok elharapni, vagy legalábbis sírás nélkül nem, ami lássuk be annyira nem férfias).
A mai nap mentálisan elég fájdalmasra sikerült, mindenki sokéves átlag alatti hülyeség- és átlag feletti nyűgösségfaktorral üzemelt, pedig még csak front sincs. Nagyjából úgy tudnám körbeírni, hogy a különbség a mai nap és egy kalap szar között a kalap. Pedig reggel még minden rendben volt, végre sikerült megelőznöm a hadonászós csajt az uszodában, így a jól megszokott sávomban tempózhattam, ráadásul elég tűrhető szintidőt sikerült produkálnom. Mivel ezután munka volt, így már lehetett gyanakodni, hogy eddig tartott a joyride, innentől jöhet a csukott szemmel sikítozás, a nagyüzemi fakitermelés a favágókkal és a láthatatlan kiállításon egy újabb tárlatvezetés, amilyen mély sötétség uralkodik egyes helyeken. Az idő semennyire nem telt, nem is értem hogy lett végül 16:20, de egy örökkévalóság volt reggel nyolctól folyamatosan nézni az órát.
Hétvégén a tanyán buli lesz, de olyan falusi jellegű: Galiba napok lesznek...érted?! GA-LIBA!!! Nektek is megjelent a brainstorming team a szemetek előtt? Mindenki atomrészeg, teljesen szétcsapták már magukat, így a beszédkészség teljes hiánya miatt a 4 szótagnál hosszabb szavak már teljesen kilőve és hát ugye viccesen a libát is bele kell csempészni a fesztiválnévbe úgy, hogy a Lincoln Independent Business Association név már foglalt és nem, hogy nem tudják mit jelent, de nem is tudja senki kimondani. 200 éves Újkígyós, úgyhogy valószínű ünnepélyes keretek között átnevezik a települést Régikígyósra, néhány állat csúnyán megszívja ezt és a fazékban végzi, ja és persze most a lakosság nem a kocsmában, hanem a programokon lesz, mivel gondolom minden ingyen van, a magyar embert meg az alkoholnál csak egy dolog vonzza jobban, a potyázás. Este meg összeáll a Neoton Família, úgyhogy lesz nagy ereszd el a hajamat (esetleg fogd, amíg hányok), tincitánci bemutató, vásár meg a fia, főzőverseny, aminek a kezdete után 3 órával lesz csak a hivatalos megnyitó, szal ez valami partizánakció lehet és élő kívánságműsorral jelentkezik majd a Csaba rádió...remélem mindenki ugyan azokat a számokat fogja kérni, amit amúgy is rommá játszanak nap, mint nap, de ha túl közel kerülnek a mikrofonhoz az 50 felettiek, akkor csúnyán kívánságkosárba csaphat át az egész. Szóval igyekszem zárt ajtók mögött maradni és hang-szigetelni a szobámat, hogy ne veszítsek veszélyesen sok agysejtet, ami már a motoros funkciók működését megzavarná.
