A Déli sarkon, mi?! Túl sok National Geographicot olvastok. Ne vicceljetek, hát nálunk! Lassan két napja, hogy a kazán csütörtököt mondott (egyrészt igen, van egy beszélő kazánunk, másrészt vasárnap volt, úgyhogy szegény teljesen össze van zavarodva mentálisan), úgyhogy azóta komoly jegesmedve kiképzés van mifelénk, lévén ez az egyetlen fűtésre alkalmatos eszközünk. Hál istennek csak az utóbbi napokban megy -10 fok alá az éjszakai hőmérséklet, úgyhogy jobbkor nem is adhatta volna be a kulcsot a rendszer, ha nem megy, legalább vedd észre, hogy nem megy, milyen lett volna már ha a nyár közepén romlik el, amikor semmi szükség rá. Csak, hogy a szokásos formánkat is hozzuk pontosan 2 hónapja, hogy a garancia is lejárt arra a kupac sz@rra (szerintem pontosan 26 hónap működésre tervezték gondos mérnökök, ezzel egy rejtett népességszabályozási kontrollt is beépítve a rendszerbe, hulljanak a gyengék, akik nem képesek a telet fűtés nélkül átvészelni, mit gondolsz az ősembernek volt padlófűtése?...még csak padlója sem!), így még ha valamilyen csoda folytán meg is tudják majd egyszer javítani, az elég sok aranytömbbe fog fájni. Tegnap diagnosztizálták a beteget, transzplantációra van szükség, de jaj mily nehéz donort találni, ma a szerelő nem is dolgozik, így ha holnap sem lesz megoldva a probléma, akkor január 5-ig reménykedhetünk, hogy nem lesz olyan nagyon hideg, hogy befagyjon a sejhajunk. Az éjszakai 13-14 fokos belső hőmérsékletet még nagyjából könnyű átvészelni zokniban, pizsiben, öt réteg irhatakaró alatt, de napközben sem nagyon kúszunk 16 fok fölé, márpedig azért a sütő vagy gáz csak megy, amíg fő az ebéd, de sokat nem lendít a helyzeten, egyujjas kesztyűben is marha nehéz gépelni, a lábamon meg állandóan feláll a szőr (bevallom elég régen epiláltam már), pedig nem is félek semmitől. A jó oldala, hogy egy kicsit alacsonyabb lesz a gázszámla (de a temetés egy vagyon lesz, ha itt fagyunk meg), a kaját nem kell berakni a hűtőbe, ott csak melegedne, a jeges tea marha gyorsan kész van, csak felforralod, kiáztatod és öt perc múlva már kockásra is van fagyva és lehet vicces ábrákat rajzolni a deres ablakokra, a monitorra és a lapos tévére. Tegnap elég nagy zimankó volt, így ma reggelre toltam a hétfői futást, de tiszta felüdülés volt bejönni a mínusz háromból a 10 fokba, egész melegem lett egy kis időre és a délutáni edzésre is egy kicsit motiváltabb vagyok, addig is valamelyest hőt generál a testem, hogy aztán dekoratív alakzatokban fagyjon rám az izzadtság a szó legszorosabb értelmében. De legalább nagy valószínűséggel táppénzzel kezdem majd a jövő évet (hogy fognak nekem örülni), a vérkeringés mentes lábamban most konkrétan fagyálló cirkulál, úgyhogy egy klassz kis felfázás kilátásba van helyezve. Már csak az elmúlt évek rossz szellemei hiányoznak és össze is lehet dobni egy kliséhegyekből építkező random, megható, családi, karácsonyi filmet, bár a katarzishoz még kellene, hogy megfagyjon valaki, de reméljük ez a szál kimarad a történésekből, az se baj, ha emiatt nem lesz kasszasiker. Most pedig megyek és megetetem a rénszarvasokat.