Jaj more, két napja rajtam van a rontás! Sikeresen összeszedtem a mostanában divatos vírusok egyikét (most már tényleg le kell állnom a villamoson a kapaszkodó nyalogatásával), úgyhogy szofisztikáltan megfogalmazva elég erőteljesen felgyorsult az anyagcserém. Az elején még arra gyanakodtam, hogy esetleg észrevétlenül belém csapott a villám és a gyorsulás nem csak bélmozgásban, hanem futási sebességben is megmutatkozik, mint a Flashnél a Marvel univerzumban, de jól láthatóan hétfő óta egy métert nem futottam a fent említett ok miatt. Mondjuk a klotyó meg a kanapé között megtett útvonal szerintem simán van annyi, mint a heti fejadagom, de épületen belül sajnos nincs GPS jel, így csak saccolni tudok. Az érdekes az (és egyben mázli is), hogy semmi más bajom nincs, nem lázasodtam be, nem vagyok a halálomon, van étvágyam (de hogy minek?) és amúgy eddig senkit nem is fertőztem le, legalábbis a melóban nem panaszkodtak még, pedig egy másodpercet nem voltam táppénzen. A hűtő bezzeg roskadásig kajával (a tetején meg rohad a banán), ami merem remélni még valamelyest fogyasztható lesz, ha egy két napon belül túl leszek a krízishelyzeten, ha meg nem akkor kezdem elölről az egész hercehurcát, mert én bizony ki nem dobom, csak ha már be van szőrösödve, szóval szépen mindent meg fogok enni. Persze nem most, ennyi erővel egyből a WC-be is kaparhatnám az egészet, hogy megspóroljam magamnak az energiát, amíg átküldöm az egészet egy olyan rendszeren, ami úgysem tud hasznosítani belőle semmit (nincs rá ideje) és így legalább a klotyópapír készletek is egy kicsit fellélegezhetnek, elég exponenciális volt a fogyás az elmúlt napokban. Kedd óta háztartási kekszen élek (még az utolsó pillanatban vettem két kilót sicher, ami biztos), bár már most bevállaltam két üres zsemlét is (veszélyesen élek), mert az étvágy megvan, csak baromi uncsi a retyón dekkolni, hétvégére már emberi ételt tervezek enni (a kutyakajától már a lábammal is meg tudom vakarni a fülem tövét), elvégre holnap hajnalban már kezdődik az NFL szezon, azt meg sörrel és chipsszel illik lekövetni, nem üres teával és kexel. Azért annyi előnye megvan a dolognak, hogy 48 óra alatt 2 kilót fogytam és még nincs vége, szal lehet, hogy futás helyett literszámra kellene innom a csukamájolajat és állandósult tisztítókúra címszó alatt huzatosra fosás keretében nagyon gyorsan meg lehetne szabadulni a fölös kilóktól, egyből szálkásabb lennék, mint a gyalulatlan éjjeliszekrény. Mivel nem mertem a galérián szundizni az elmúlt éjszakákon, mert ha rohanni kell, akkor nincs idő 10 lépcsőfokra, így a TV előtti kanapét vettem igénybe, de legalább kiderült, hogy baromira lehet héderelni rajta, plusz simán el lehet aludni a TV előtt is, mert úgysem kell felvonszolni magam utána, az elalváskapcsoló meg teszi a dolgát. Ma éjszaka azért mókásabb lesz, mert nyitómeccs van hajnalban, így egész végig zümmögni fog a számítógép (pedig már tegnap abban a 20 percben is az agyamra ment, amíg kikapcsoláskor letöltött néhány frissítést), szal holnap reggel nem biztos, hogy őszinte lesz a mosolyom péntekre kelve. De ma már lényegesen kevesebbet töltöttem a dupla nullás ügyosztályon, úgyhogy bizakodó vagyok a jövőre nézve (csak indokolt esetben vagyok állandóan pesszimista).