Gondoltátok volna, hogy egy adag friss kutyaszar pont úgy néz ki szemüveg nélkül (mármint nem a szaron nincs szemüveg, hanem rajtam), mint egy összepöndörödött, száraz őszi falevél, csak egészen más a hangja, ha rálépsz. Hál istennek nem én voltam a szenvedő alany és csak feltételezni tudom, hogy tényleg diós briós volt, mert az előttem haladónak sikerült telibe kapnia és elkezdett szentségelni, gondolom nem falevél fóbiája volt és attól kapott hisztériás rohamot. Lassan el kellene már jutnom a szemészetre, hogy csináltathassak új IQ emelő kiegészítőt, meg így már legalább kontaktlencsét is tudnék hordani újra és nem kellene edzés közben úgy hunyorognom, mint Bud Spencernek vakító napsütésben. Csak hát ugye a szemészek is munkaidőben tevékenykednek, órákra meg azért nem kéne felszívódni még a mostani békeidőben sem, éppen eleget nyávogtunk, amikor túlórázni kellett (amit azóta sem fizettek ki), most egy kicsit kellemetlen lenne, ha kiderülne, hogy gyakorlatilag mindent munkaidő alatt intézek el. Ráadásul most valami hülye guga is nőtt a szemem alá, közvetlen a szempillák tövébe (így már nem tudom festeni őket, mert a szempillaspirál még pluszban irritálja), szal úgy nézek ki, mint egy negyednapos alkoholista a bevizesedett szemgödreimmel, remélem azért nem fog új fejem nőni, már ezzel az eggyel is éppen elég tennivaló van reggelente, hogy valamelyest vállalható legyen emberek között is.

Még mindig alig csinálunk valamit a munkában, ma nagyjából nettó 20 percet, ha dolgoztam összesen, keresztrejtvény programot kellett a telefonomra tölteni, hogy ne akarjam felpattintani az ereimet 10 percenként. Gondolom holnap, ha már rövid nap lesz és igencsak indokolt lesz időben elindulnom, beesik minden, hogy jaj most azonnal kell, vagy még inkább tegnap reggelre, let's go to the time machine! Ez van, ha szabadon járkálhatnak az állatok, a határról inkább ide kéne a kerítéseket telepíteni, ott úgy sincs semmi értelmük. De aztán itt a hétvége, irány a balkán, szombat délelőtt shopping körút, az ősz közeledtével elég sok mindent kellene vennem (úgy számolom, hogy ebben a hónapban kinullázom a legutolsó fizetésemet, pedig még így is két hullámban hajtom végre a kollekció frissítést), délután családi hepajkodás, aminek a keretében nagyjából plusz két kiló van kilátásban. Fontolgattam, hogy mától már nem eszek semmit, csak, hogy mindent meg tudjak kóstolni, mert elég impozáns étlapot harangoztak be, amit egy levél Acido-Gittel lehet csak abszolválni egy szuszra, de mivel ma is többször megéheztem, így hamar elvetettem az ötletet, meg ugye a rudi se rohadjon meg a hűtőben. A megelőző csapást azért megtettem, megvolt a napi szokásos futás és az edzésre is rá tudtam magam venni, az újonnan jött nyári kánikulában izzadtam is annyit, mint egy ló, amit most alacsony alkoholtartalmú folyékony kenyérrel igyekszem mielőbb pótolni. Most pedig megbocsátotok, de lejárt a mosás, megyek kiteregetem a szennyest...aztán meg a ruhákat is.